"A szerelem olyan, mint egy automata, mi? Nem rossz. Az ember bedob egy pénzdarabot, és megnyomja a gombot. A szerkezet belsejében bizonyosfajta gépies tevékenység indul meg. Az ember kap egy kis édességet, majd rosszallóan néz magára a piszkos tükörben, megigazítja a kalapját, megmarkolja az esernyőjét, kisétál, és igyekszik olyan benyomást kelteni, mintha nem történt volna semmi." [1] 

Tűpontos. Sajnálom, hogy nem én írtam.

[1] Nathaniel West: Sáskajárás