B1 blogcsalád



Le Monde: Mi kapjuk a legtöbb EU-s pénzt és mi sikkasztjuk el a legügyesebben

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. október 13.  

2017. október 13. - Szelestey

• Magyarország nem kér a francia elnök európai reformelképzeléseiből;

• Az osztrákok vasárnap várhatóan eltávolodnak Merkeltől, de közelebb kerülnek az Orbán-Kaczynski-tandemhez;

• Az OLAF által eltárt korrupciógyanús esetek 20 %-a Magyarországot és Lengyelországot érinti.


New York Times/Reuters

new_york_times.jpg

Magyarország ellenzi, hogy elmélyítsék az integrációt az euróövezeten belül és addig nem kíván csatlakozni a valutaövezethez, amíg nem készült fel rá. Így nyilatkozott az európai ügyek államtitkára. Takács Szabolcs szerint a kétsebességes EU ellentétes volna a szervezet érdekeivel. Mint mondta, el kell kerülni azt a látszatot, hogy akik már bent vannak, azok a jó tagok, függetlenül attól, milyen árat fizettek érte, akik viszont kimaradtak, azok rosszak. Jelezte, hogy a magyar kormány nem támogatja a francia elnök felvetését, hogy az eurózónának legyen külön költségvetése és pénzügyminisztere. Szerinte ugyanakkor hagyni kell, hogy egy pár évig a maguk útján fejlődjenek azok az államok, amelyeknél jelenleg nagyobb ütemben nő a gazdaság. Azzal érvelt, hogy ezek az országok képesek egymaguk is kiállni, ha netán beüt valamilyen nagyobb megrázkódtatás. Takács egyúttal üdvözölte, hogy Juncker a kelet-nyugati megosztottság felszámolását sürgette.

 

Der Standard

der_standard.jpg

Az osztrák szociáldemokraták két EP-képviselője óv attól, hogy Ausztria lopakodva a tekintélyelvűség útjára lépjen. Elemzésében Josef Weidenhölzer és Evelyn Regner hangsúlyozza, hogy sem Kurz, sem Strache nem csinál titkot abból, mekkora csodálója az autoriter Orbán Viktornak. Ám ez életveszélyes, hiszen a magyar vezető már rég túlfeszítette a húrt. Azzal, hogy figyelmen kívül hagyja a menekültek elosztása ügyében az Európai Bíróság ítéletét. Hogy politikai támadást intézett a CEU ellen. Hogy folyamatosan korlátozza a civil társadalmat és a sajtószabadságot. Mindez azt illusztrálja, milyen gyorsan alá lehet ásni az alapértékeket és az emberi jogokat. Emellett komoly vádak érik a magyar kormányt választási csalás és uniós, illetve hazai közpénzek elsikkasztása miatt.

Amikor Orbán Strasbourgban beszél, hamar érzékelni lehet, mennyire lebecsüli a demokratikus intézményeket és az európai vitát. Színpadként használja az üléstermet és úgy állítja be, hogy őt egyfolytában félreértik. Csakhogy az EU nem teszi meg neki ezt a szívességet. A Bizottság részéről már zajlik egy kötelezettségszegési eljárás. Az EP pedig megbízta az illetékes bizottságot, hogy indítsa meg az eljárást a 7-es paragrafus alapján. Fokozatosan nyomás alá kerül az Európai Néppárt is. Orbán átalakulása tekintélyelvű keményvonalassá alattomban kezdődött. Veszélyes módon olyan Európát vizionál, amely csupán minimális funkciókat lát el. Ám ez a demokrácia, a munkavállalói jogok és a közös Európa rovására megy. A magyar miniszterelnök autokrata rendszert akar bevezetni a földrész közepén. Ezt osztrák részről nem lehet megtapsolni. A vasárnapi választások arról is határoznak, merre megy a demokrácia Ausztriában és Európában.

 

FAZ

fraknfurter.jpg

Lehet, hogy a Szabadságpárt a vártnál rosszabbul szerepel a választáson, de a programját már rég rákényszerítette az országra, és Bécs a jövőben – így vagy úgy – de közelebb lesz a magyarokhoz és a lengyelekhez, mint a németekhez. Így érzékelteti a helyzetet vendégkommentárjában Anton Pelinka, a CEU professzora. De hát Auszriában a szakadék az idők során egyre mélyebb lett a hagyományos politikai elit és a lakosság között. Igen fontos reformok maradtak el, és ennek elsősorban a két nagy párt itta meg a levét. De azután színre lépett Kurz és teljesen megújította konzervatívokról alkotott képet, jelenleg leginkább ők testesítik meg a reményt. Tartalmilag persze nem sok újat kínálnak, programjuk több ponton azt tükrözi, amit az FPÖ követel. Így szigorúbb bevándorlási politikát és több megértést az euroszkeptikus Visegrádi Csoport iránt. Továbbá kriktikusan szemléli Merkel nyitott határok-vonalát. Nacionalista irányzatot képviselnek, de valamivel enyhébb formában, mint a Szabadságpárt. A következmény várhatóan az lesz, hogy Ausztria nem játszik majd fontos szerepet a német kancellár, illetve Macron és Juncker EU-jában. Az ország nem hivatalosan várhatóan felzárkózik a V4-ekhez.

 

FT

financial_times.jpg

A vasárnapi osztrák választások esélyese elhomályosítja politikájával a szélsőjobbot, noha kemény a mondandója mind a határok védelme, mind a jólét ügyében. Kurz felvillanyozta a Néppártot, amióta májusban átvette annak vezetését. A 31 éves politikusnak jók a kilátásai, hogy megszerezze a kancellári tisztséget, bár nem biztos, hogy Merkel ennek örül. Amit hirdet, az nagyban emlékeztet az FPÖ irányvonalára, ideértve, hogy meg kell állítani az illegális bevándorlást, keményen védeni kell az EU külső határait, illetve hogy szigorúbban kell ellenőrizni, ki részesülhet a nagyvonalú szociális juttatásokból. Heather Grabbe, a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet igazgatója azt mondja, a Szabadságpárt voltaképpen már megnyerte a választást, hiszen amit Kurz hirdet, az egybeesik a párt követeléseivel. Ám jó ismerői úgy gondolják, hogy győzelme esetén a konzervatív politikus gyorsan meg fogja győzni a szövetségeseket, mármint hogy ő Európa híve. Az FPÖ egyre inkább az unió fura tagjaival, Magyarországgal és Lengyelországgal áll össze, de a koalícióba csak akkor kerülhet be, ha teljesíti Kurz kikötését és Európa-barát álláspontot foglal el.

A Néppárt elnöke meg kívánja erősíteni Ausztria hagyományos hídszerepét a Kelet és a Nyugat között. De ragaszkodik az EU intézményeinek megújításához. Gyorsítani kívánja a döntéshozatalt, viszont  jó pár tekintetben nem ért egyet Marcon javaslataival. Így amellett van, hogy egy sor kérdésben növelni kell a tagállamok jogkörét. Egy jó ismerője szerint nyíltsága miatt sok barátot szerzett a földrészen. Ellenben két éve nyíltan állást foglalt a német kancellár nyitott kapuk-politikája ellen. Egyben elérte, hogy a balkáni államok lezárják a menekülő utat. Mindent egybevéve még az sem kizárt, hogy egy újabb nagykoalíció jön, de most már Kurz feltételei szerint. Grabbe azt mondja, hogy bár nézeteik sok mindenben különböznek, az osztrák vezető ugyanazt a trükköt vetette be, mint a francia elnök: vagyis igazából a hagyományos elitből jön, de el tudta hitetni, hogy új energiát jelenít meg.

 

Economist

economist_1.jpg

Hívei szerint a mindössze 31 éves Sebastian Kurz a nemzeti megújulás reményét hordozza, ellenfelei szerint azonban kíméletlen opportunista. Ezzel együtt a “csodagyerek” afelé tart, hogy mindenkit maga mögé utasítson a két nap múlva esedékes választáson. Sikerének két kulcsa van. Egyrészt hogy lassan szétesik a korporatív osztrák gazdasági és politikai modell. Másrészt a menekültválság még inkább jobbra lökte a belpolitikát, aminek eredményeként a Szabadságpárt lett a legnépszerűbb erő, egészen addig, amíg Kurz fel nem bukkant a konzervatívok kancellárjelöltjeként. De a legvalószínűbb az, hogy a két párt a jövőben koalíciót alkot. A szövetség ma már egyáltalán nem vált ki felháborodást, nem úgy, mint 2000 ezerben, mert időközben másutt is előretörtek a populisták. Anton Pelinka politológus úgy gondolja, hogy az összefogás fejfájást okoz Merkelnek, mert Ausztria még inkább közeledik a tekintélyelvű magyar és lengyel kormányhoz. De azért Kurz számára nem lesz könnyű a hatalomgyakorlás a Szabadságpárt vezérével az oldalán. És azért sem, mert az ország erősen megosztott.

 

Die Zeit

die_zeit.jpg

Erősödik az antiliberális Internacionálé: Csehországban a jövő heti választások után egy jobboldali populista kerülhet a kormány élére, ami azt mutatja, hogy feljövőben vannak a demokrácia ellenségei Kelet-Európában, sőt világszerte. A volt szocialista tábornak sikertörténetet kellene írnia és ezek az államok gazdaságilag nagyot is léptek előre, ám a látszat csal. A cseheknél pl. sokan úgy érzik, hogy a hatalom becsapta őket. Egyre több az előítélet a migránsokkal szemben, így mind többen állnak Babis mellé, aki szét akarja verni az eddigi rendszert. Az üzletember Trump és Berlusconi keveréke. Kőgazdag, de mint annyi más populista, ő is úgy tünteti fel magát, mint kívülálló, akivel az elit rosszul bánik. Így most úgy néz ki, hogy olyan erők kerülnek többségbe a parlamentben, amelyek elutasítják a demokráciát. Akkor pedig Babis alapvetően átalakíthatja az országot. Nekimehet az általa gyűlölt független prágai és brüsszeli intézményeknek. A sajtóban szinte teljes a monopóliuma.

Ha ez következik be, akkor Csehország is azokhoz a kelet-európai államokhoz csatlakozik, amelyekben kétes a demokrácia jövője. A közmédiát az erős vezér uralma alá helyezik. Az igazságszolgáltatás lopva igazodik a kormány döntéseihze. Megnehezítenék az önálló intézmények, illetve a hatalmat bíráló civil szervezetek működését. Vagyis néhány éven belül egy újabb országban fenyegetne, hogy demokratikus álcában diktatúra alakul ki. Akárcsak Magyarországon és Lengyelországban, ahol a vezetés ugyanezt a módszert vetette be. Vagyis az agresszív nacionalizmust, a demokratikus értékek elutasítását, az idegenek és migránsok elleni gyűlöletet. Mindebből két tanulságot kell levonni. Egyrészt, hogy derűlátóak voltak a demokrácia jövőjéhez fűzött remények. Azokat veszélyeztetik az autoriter körök, bárhol is kerüljenek hatalomra, így pl. Magyarországon. Márészt pedig el kell búcsúzni attól a hittől, hogy a liberális demokráciának nem lehet ideológiai alternatívája. A kelet-európai populisták sikere félelmetes módon egyre inkább mintakép lesz a tekintélyelvű politikusok számára a világban. Az antiliberális Internacionálé felemelkedése éppen csak megkezdődött, akárcsak az ellene irányuló, fáradságos harc.

 

Le Monde

le_monde.jpg

A lap különösen problémásnak tartja, hogy Magyarország és Lengyelország nem csatlakozik a most felállítandó Európai Ügyészséghez, amely közösségi pénzek felhasználása körüli csalások kivizsgálására kapott felhatalmazást. A magyar és a lengyel kormány távolmaradásával az a baj, hogy az OLAF szerint ezt a két országot érinti a szerkezeti, illetve agrártámogatások ügyében feltárt sikkasztás-, illetve hűtlen kezelés-gyanús ügyek egyötöde. A Transparency International európai igazgatója úgy ítéli, meg, hogy amíg nem lesz minden tagállam az új Ügyészség részese, addig az európai alapok továbbra is ki vannak téve a korrupciónak. Az illetékes biztos ugyanakkor hozzátette: emlékeztetni kívánja Budapestet és Varsót, hogy igen sok pénzt kapnak az EU-tól. Jourová azt szeretné, ha a jövőben a hangsúly a visszaélések megelőzésére esne.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr5112959333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

indeksz ISIS Al Qaeda mind CIA projekt 2017.10.13. 09:42:37

A franciák sikkasztják el a legtöbbet? Nofene....
És még be is vallják propagandalapjukban :D

Francia Afrika már b@szhatja.

Mi nem kérünk a niggereikből, iszlámista arabjaikból...

2017.10.13. 13:42:47

"Az illetékes biztos ugyanakkor hozzátette: emlékeztetni kívánja Budapestet és Varsót, hogy igen sok pénzt kapnak az EU-tól. "

Mit nem mond... és mit mondanak a németek?
index.hu/kulfold/eurologus/2017/02/28/nemetorszag_nagyot_szakit_az_eu-bol/
Irígyek a franciák.
süti beállítások módosítása