Legyen tél vagy nyár, minden évszaknak megvan a maga vezető típusa és stílusa. Néha csak mosolygunk, olykor morgolódunk rajtuk, meg aztán sokszor el is felejtjük, hogy mi magunk is tudunk sokfélét produkálni az utakon. Csokorba szedtük a kedvenceket, az évről-évre visszatérő stílusjegyekkel.

1. Téli sofőr

Mindkét nemből sorolhatunk ide; ők azok, akiknél az első hópihe földetérésével felvillan a LED lámpa: “Juhuuu! Van egy autónk a garázsban!” Alapvetően nincs is gond ezzel, irigylésre méltó, ha valaki csak havazáskor, vagy az utak masszív jegesedésekor veszi elő a féltve őrzött járgányt, de veszélyes, ha az nincs rendszeresen használva, és nincs felkészítve az aktuális téli időjárásnak megfelelően, illetve a sofőr sem rendelkezik kellő gyakorlattal.

2. Álljunk a másik tomporába – sofőr

A „Kiskifli-nagykifli” pozíció nagyon romantikus, de nem az utakra való. Ezen túl halmozottan veszélyes lehet egy esetleges nem várt fékezéskor, és felesleges problémát is generálhat, nem beszélve arról, hogy a követési távolság be nem tartása szabályellenes. De mégis csak azt tudjuk mondani, gyertek-gyertek libuskák, mert ha gáz van, a kárt ti rendezitek. A kérdés csak az: vajon megéri?

3. Hétvégi sofőr

Tíz kiló lisztért és ugyanekkora mennyiségű finomított cukorért valóban autóba kell ülni, megérti ezt az ember. Ennél kevesebbért is autóba pattanunk, hiszen a kényelmünk fontos, és minek cipekedjünk, ha itt van Ráró a vasló, aki mindent szépen hazacipel a kis puttonyában. Ha te is csak ritkán, vagy alkalmanként használod az autódat, szerencsés figyelembe venni a dinamikus vezetés elvét, és törekedni a megengedett sebesség elérésére. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, minél lassabban megyünk, annál inkább eleget teszünk a biztonságos közlekedés elvárásainak, de NEM! A forgalom akadályozása az indokolatlanul lassú haladással ugyanolyan veszélyforrás lehet! Figyeljünk egymásra!

4. Minden mással foglalkozó sofőr

Kortól, nemtől függetlenül nap, mint nap találkozunk az esettel, amikor a reggeli dugóban ácsorogva átbámulunk a „szomszédba”. Van, aki éppen a reggeli szendviccsel harcol, hogy a paradicsom ne csurogjon ki a zsömle mellett, mások a kávé kupakját próbálják visszaszorítani a papírpohár tetejére. A hölgyek előszeretettel pillát festenek vagy épp egy komplett make-upot pattintanak fel csinos kis orcájukra, de tanúi lehettünk már lassú sebesség mellett, tökéletes profizmussal történő körömlakkozásnak is. Érthető, hiszen perceket lehet így megspórolni a reggeli készülődéssel, és a fürdőszobát sem foglaljuk el a család többi tagja elől. A gyártók már mindenféle kütyükkel telerakták az autókat, így ez is pompás szórakozást jelenthet a sofőröknek, míg – jobb esetben – várakozás közben elütik valamivel az időt. Reméljük, marad két szabad kéz mindemellett, hogy valaki vezesse is azt az autót.

5. Idős sofőr

Apánknak is – túl a hetvenen – van jogosítványa, autója is, mi mégis azt javasoljuk, vegye igénybe a tömegközlekedés által nyújtott remek szolgáltatásokat. Egyrészt ebben a korban már ingyen van, másrészt nem okoz tömegkarambolt, és saját magára nézve is kevésbé veszélyes, ha tapasztalt buszsofőrre bízza az utazást. Mikortól számít valaki „idős sofőrnek”? Amikor szemüvegben sem tudja már bekötni a cipőfűzőjét, és a hallása is római katolikus.

6. Csajokat bámuló sofőr

Onnan tudjuk, hogy itt a tavasz, amikor a hölgyek szoknyája rohamosan megrövidül. Nem tudom, kit kéne büntetni, a hölgyeket vagy az autósokat, akiknek a kurta szoknya látványára hevesen tolul a vér a szívükbe (kinek-hova), és az ablakot félig lehúzva vad kurjongatásba kezdenek. A bajt még tetézik, amikor ezzel egyidejűleg arra húzzák a kormányt, amerre a fejük fordul. Csak óvatosan, uraim!

7. Mindent tudok – sofőr

Egyszer elmentünk télen hóláncot bérelni – igen, ilyen szolgáltatás létezik -, ahol megkérdezték, elmondják-e nekünk, hogyan kell azt használni, vagy esetleg mi is profik vagyunk hóláncban. Végignéztünk magunkon és egymáson, átgondoltuk a lehetséges helyzeteket és inkább azt választottuk, ugyan mondják már el, mi a témakör. Készségesen modellezték a tudnivalókat, mi meghallgattuk, rögzítettük a hallottakat-látottakat, majd mosolyogva elmeséltek a fiúk egy történetet, amikor is egy hátsókerék meghajtású jármű tulajdonosa szintén bérelt ilyen eszközt, de nem élt a tájékoztatás lehetőségével, állítása szerint mindent tudott a technológiáról.

Másfél óra múlva megérkezett az első telefonhívás, miszerint van egy kis probléma a hólánccal: csak kettő van a dobozban… Rövid beszélgetést követően ment is a megnyugtató válasz, jól van ez így, ennek ennyinek kell lennie. Fél óra elteltével újra csörgött a telefon, a hívó ugyanaz, aki kissé emelkedett idegállapotban jelezte, hogy a termék egy sz*r, mert hiába szerelte fel az autó első kerekeire a hóláncot, az autó meg sem mozdul. A kollégák feltettek néhány kérdést, majd javasolták, hogy amennyiben valóban német típusú, propelleres márkajelzésű autója van, úgy abban az esetben az hátsókerék meghajtásos, legyen kedves azokon próbálja meg újra…

Tanulság, hogy a jó pap is holtig tanul, nagy bajunk nem lehet, ha néha hagyjuk, hogy a hozzáértő kollégák tájékoztassanak bennünket erről-arról, elkerülve a kellemetlen helyzeteket. 

8. A sötétben is jól látó sofőr

Látni és látszani. Ez a szabály. Nem azért kell felkapcsolni a jármű lámpáit, hogy a pirosban várakozva elolvassuk a Népszavát, hanem hogy lássuk az utat, valamint ami még ennél is fontosabb: BENNÜNKET lássanak! Mi is támogatjuk a megrögzött lámpakapcsolgatókat, akik ellenzik a felesleges áramfogyasztást akár otthon, akár vendégségben vagy idegen helyen, de az autóban különösen fontosnak tartjuk, hogy a közlekedő társadalom számára mindenki jól látható legyen, akár csak egy gyorsan tovatűnő fénycsóva erejéig is.

Ide soroljuk a Ködlámpás sofőrt is, aki egyszer, amikor megvette az autót, felkapcsolta a ködlámpát, és azóta nem sikerült lekapcsolni. Ez azért a másik véglet. A ködlámpa – mint ahogy a nevében is benne van -, akkor szükséges, ha KÖD van, vagy a látási viszonyok nehezítettek és szükséges a láthatóság. A városban – legyen az nappal vagy éjszaka -, tiszta égboltnál, ahol még az utcai lámpák is kisütik az ember szemét, nem kell a ködlámpa.

9. Kalapos sofőr

A típus érdekessége, hogy minden évszakban megtalálható, és nincs rá magyarázat. Bírjuk a stílust, imádjuk a menő kalapokat, szoktunk is kalapban, sapkában vezetni, de nem éreztük még sosem, hogy ez befolyásolná a sebességet, vagy ne látnánk tökéletesen a közlekedési lámpát. Ha esetleg mégis így lenne, van egy pompás tulajdonsága a fejfedőknek: le lehet venni. Nagyjából már minden autóban van fűtés, ami nem azonos a gázkonvektorral és a távfűtéssel; nem fogyaszt többet a jármű, ha bekapcsoljuk.

10. Kormányszorítós sofőr

Bizonyára fél. Valamitől. Csak remélni tudjuk, hogy nem a vezetéstől. Mindenesetre ha azt látjuk, hogy valaki éppen vérhólyagot teker a kormányba vagy kétségbeesetten abba kapaszkodik, talán mindenkinek jobb, ha picit rátaposunk a gázra és hagyjuk, hadd evickéljen, mert félő, hogy ennek jó vége nem lesz. Vannak remek vezetéstechnikai képzések, gyakorlópályák, amik már egész jó áron elérhetőek. Az ilyen típusú gyorstalpalókon lehetőség van megszerezni a szükséges gyakorlatot, és hasznos vezetési praktikákat sajátíthatunk el, ráadásul olcsóbban megússzuk, mint egy esetleges balesetet.

10 + 1 Orrtúrós sofőr

Az autó nem a lakásunk. Hiába csuktuk magunkra az ajtót és húztuk fel az ablakokat, az attól még tökéletesen látható sajnos, ha valaki könyékig keres valamit az arcüregében. Persze az ember odanyúl, zavarja valami, kiszedné. Erre találták ki a zsebkendőt. Kesztyűtartóban, az ajtó oldalsó zsebében, vagy bármelyik kis tárolóban, amit könnyen elérünk, helyezzük el a huszadik század csodáját a százas zsepit, és ne féljünk használni! A többibe már bele sem merünk gondolni, ugye?

FACEBOOK: https://www.facebook.com/bereljautotcom/

Instagram: https://www.instagram.com/bereljautot/

Forrás: Fotó / Google & Pinterest