Pompás, selyemtapétával bélelt arisztokratikus szalonok, nemes faanyaggal burkolt, költeménybe illő süteményeket rejtő üvegpultok, hatalmas kristálycsillárok, lágy zene. Idén ünnepli 160. évét a Gerbeaud cukrászda.
A Gerbeaud cukrászdát 1858. október 14-én nyitotta Kugler Henrik, a tanuló évei alatt többek között Párizsban is megfordult soproni cukrász. A cukrászda elsőként nem messze a mai helyszíntől, az akkor József - ma József nádor - tér 12. szám alatt várta vendégeit. A korabeli Budapesti Hírlap szerint a "kitűnőleg szolgáltatott chinai és orosz theán kívül a theasütemények egy különös nemével" rögtön az előkelő társaság favoritjává lett. Kugler újító volt. Elegáns üzlete előtt elsőként állíttatott az utcán asztalokat a nyári időszakra kifejezetten azért, hogy vendégei ott fagylaltozhassanak. A cukrászda 1870-ben költözött az akkor Régi Színház - majd Gizella, ma pedig Vörösmarty nevet viselő - térre, mai helyére oda, ahol előtte a Privorszky kávéház működött. Ekkor már fogalom volt és szuperlatívuszokban beszéltek róla akként, hogy a Kugler Henrik úr által a nagyközönségnek megnyitott cukrászdát gyakran a legelőkelőbb kifejezéssel kapcsoltákössze. Kugler honosította meg - és elvitelre is elsőként kínálta papírtálcán - itthon a francia mignon-t. Így történhetett, hogy ez a sütmény sokáig csak kuglerként élt a köztudatban, gondoljunk csak József Attila Kedves Jocó című versére. Bonbonjai messze földön híresek voltak, fagylaltját pedig egyszerűen csak a legjobbként aposztrofálták. Olyan illusztris vendégei is voltak mint Deák Ferenc és Liszt Ferenc. Gyermekei nem lévén, az akkor már - a budavári karácsonyfát is termékeivel díszítő és az uralkodó család által rendezett lakomákhoz desszertet szállító - császári és királyi udvari cukrász címet viselő Kugler meginvitálta az, egy párizsi útja során megismert, született Gerbeaud Émile svájci cukrászt, hogy vegye át a cukrászdát.
Gerbeaud Emil 1884-ben cukrász és csokoládégyáros családból származó feleségével, Ramseyer Estherrel költözött Pestre és átvette Kugler cukrászdáját. A váltás során szépen megőrizték a folytonosságot, eredményeként pedig a cukrászda Gerbeaud alatt a fénykorát élte. Gerbeaud rendkívüli érzékkel használta Kugler nevét: a korabeli - a Gerbeaud vitrinjeiben egyébként ma is látható - bonbonos dobozokon és - a levéltárakban fellelhető - iratokon sokáig a 'Kugler Henrik utódja Gerbeaud' kifejezést használta. Gerbeaudnak köszönhetően a cukrászda és termékei Európa-szerte hírnevet szereztek, sőt a török szultán háremének is szállított édességeket. Gerbeaud szintén újító volt: ő honosította meg Magyarországon többek között a párizsi-, vajas- és hasonló krémeket, szélesítette a cukrászda kínálatát számtalan újszerű apró-, és teasüteménnyel, fagylalttal és bonbonokkal. Dolgozóinak nyugdíjalapot hozott létre, termékeit cégéres autókkal szállíttatta ki, tehetséges munkatársait külföldön taníttatta, a csokoládékészítés folyamatát pedig gépesítette. A mai épület - ami jelenlegi arculatát az 1910-1913-as átalakítások során nyerte el - minden szintje a Gerbeaud családhoz és céghez tartozott: az utcaszinten a cukrászda, az első szinten a Gerbeaud család 1200 négyzetméteres lakosztálya, a második szinten a csomagoló műhely, a harmadik emeleten a kísérleti- és tanulószobák, míg a negyediken a Gerbeaud legjobb cukrászainak szobái voltak. A levéltári adatok szerint a Gerbeaud 1896-tól először hat évre kibérelte a fővárostól az Ybl Miklós által tervezett, városligeti úgynevezett Király-pavillont, ami ezzel a Royal Gerbeaud Pavillon nevet viselte: "Bérlő Gerbeaud Emil tartozik a bérlet tárgyát képező pavillont legalább 20.000 frt költséggel olyképen átalakítani, hogy ez egy elsőrendű s a tulajdonát képező városi (Kugler-fóle) czukrászdával teljesen egy színvonalon álló czukrászda czéljaira alkalmas legyen. (…) a létesítendő czukrászdát nyáron át, illetőleg április hó 1-től október hó végéig megszakítás nélkül üzemben tartani és ott mindazon czikkeket kiszolgáltatni tartozik, melyek általa a városban levő (Kugler-féle) czukrászüzletóben kiszolgáltatnak." A Pavillon 1943-ban zárt be végül: a II. világháborúban bombatalálat érte, így elbontották. Ugyanakkor a cukrászda a fentieknél is több helyszínen üzemelt: Abbáziában Pavillon für eine Conditorei néven 1900-ban nyílt fióküzlete, míg Budapesten az Országos Kaszinó épületében is rendelkezett fióküzlettel, valamint ennek számított a mai Művész kávéház és cukrászda is. 
Gerbeaud 1919-ben bekövetkezett halála után felesége vitte tovább az üzletet egészen a cukrászda államosításáig. Bár az alapanyag ellátás akadozott, sőt sokszor áruhiánnyal is szembe kellett nézniük, a háborúk alatt a Vörösmarty téren található Gerbeaud cukrászda egyetlen napra sem zárt be. Az államosítást követően 1948-tól Vörösmarty cukrászda néven üzemelt 1984-ig, amikor is Gerbeaud Emil Magyarországra érkezésének 100. évfordulóján visszakapta a Gerbeaud nevet. Az épületet 1995-ben Erwin Müller vásárolta meg, 2004-től pedig a cukrászdát a Gerbeaud Gasztronómia Kft. üzemelteti.
Napjainkban a cukrászda a Gerbeaud-féle 1910-1913-as felújítás alatt kialakított, 1973-ban iparművészeti védettség alá helyezett berendezéssel fogad: a falakon helyiségenként eltérő arany, zöld vagy vörös selyemtapéták, az ablakokat és az ajtónyílásokat súlyos bársonyfüggönyök keretezik, a rokokó mintájú stukkókkal díszített mennyezetről hatalmas csillárok világítják be a tereket. A Kuglertől örökölt szecessziós asztalok és az 1900. évi Párizsi Világkiállításról beszerzett spirál fonatos, illetve kecskelábas márványlapos asztalok mellett, neobarokk székeken ülve fogyaszthatjuk el a Darilek Henrik tervezte enteriőrben a vitrines pultokból csábító süteménykölteményeket. Körös-körül eredeti, Gerbeaud idejéből származó alkotások: a Vörös Szalonban Gustave Moreau festménye előtt ülhetünk, míg az Arany szalonban Gerbeaud Ilona mellszobra, a Kis szalonban pedig Kugler Henrik tekint le ránk. A vitrinekben elhelyezett - Gerbeaud által franciaországi tapasztalatai alapján megújított - nívós, régi bonbonos dobozok mellett a térben nagy hangsúlyt kap az idei kerek évfordulóra készíttetett új arculat is.
A Gerbeaud cukrászda a mai napig tisztelettel adózik Kugler és Gerbeaud emlékének, tevékenységüket hozzájuk méltón folytatják a tradíció és innováció jegyében. Ennek megfelelően a rájuk maradt receptúrák alapján hagyományos süteményeket is készítenek, de a kínálatuk főként új kreációkból áll. Süteményeikhez hitvallásuk szerint a legjobb minőségű, lehetőleg magyar alapanyagokat kutatják és használják fel.
Az idei jubileumi év egyik fő attrakciója, a Cacao Barry Or Noir 1858 - 71,9%-os kakaótartalmú – étcsokoládé, amelyet a Gerbeaud és a Cacao Barry együtt hoztak létre. Ennek felhasználásával készül az idén tavasszal debütált Gerbeaud 160 torta, aminek alapja egy kakaós vajas piskóta, melyre vérbarack zselével rétegzett karamellás étcsokoládé mousse kerül, sókristályos pekándió ropogóssal, zölddió pürével, a tetején főzött étcsokoládé áthúzással.
Szintén a kerek évforduló alkalmából egy remek ötlettel léptek elő: ennek értelmében az állandó kínálat mellett a szezonalitást is szem előtt tartva kéthavonta 'új' süteménnyel lépnek elő a hagyomány és a fejlődés jegyében. Az éppen kiválasztott régi magyar cukrászati kedvencnek megalkotják az 'anno-verzióját' abban a formában és ízvilágban, ahogy eredetileg készítették és tálalták. Ezzel párhuzamosan a kreatív cukrászvezető megalkotja ugyanennek a süteménynek a 2018-as verzióját. Az első a lúdláb torta volt, jelenleg pedig a második sütemény időszakában vagyunk, ami nem más, mint a diplomata puding. Az éppen aktuális süteménynek mind a két változata elérhető az adott időszakban a kínálatban. A soron következő finomság pedig a konyakmeggy lesz, ám az anno verzió itt sem jár majd egyedül: a XXI. századi konyakmeggy-desszert 2018. június 14-én mutatkozik be.
A Kávéházak Éjszakájára többféle kulturális programmal készülnek. A Váczi Eszter Quartett és az idén tíz éves Group n' Swing fellépéseinek köszönhetően megtelik zenével az Átrium, míg az Aranyszalonban Kiss László színművésznek tolmácsolásában a Karinthy Kávéház - Válogatás Karinthy Frigyes irodalmi karikatúráiból című előadás elevenedik meg, amelyet Saly Noémi muzeológus Kávéház történeti előadása követ.
Emellett karöltve a Hosszúlépés. Járunk? csapattal két alkalommal fél-fél órás Gerbeaud-sétát tartanak, és persze főszerepet kap a Gerbeaud 160 torta is: a Kávéházak Éjszakája keretében egy torta szelet és egy kávé együtt csomagban kedvezményes áron lesz kapható.
A részletes programkínálatért látogassátok meg a Kávéházak Éjszakája közösségi oldalát itt, a Gerbeaud Cukrászda közösségi oldalát pedigitt!
Szép napot kívánok!
Forrásként az Erdősy Orsolya munkatárssal történt beszélgetés, az Anno 1858 Gerbeaud Budapest könyv (Gerbeaud Gasztronómiai Kft. 2008) és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum vonatkozó anyagai szolgáltak (2018.05.12.).
- A bejegyzés a Kávéházak Éjszakája keretében készült el és elsőként a kapcsolódó Kávéházak Éjszakája honlapon jelent meg 2018. május 15-én. A bejegyzésben írtak értelemszerűen a szerző véleményét tükrözik. -
Ha tetszett a poszt, kövesd a DRKUKTART blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!
If you like the post, follow DRKUKTART on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
