Utómunkának hívjuk, de ez az elnevezés sokkal inkább utal a korábban valóban kézzel végzett utómunkára, mintsem arra, amit manapság értünk rajta. A számítógépes utómunkára. Eljátszottunk a gondolattal, mi lenne veled digitális utómunka nélkül.
Kevesebbet tudnál magáról a fotózásról
Épp az ellenkezőjére számítottál? Gondold csak végig. A digitális fotózásnak elengedhetetlen része az utómunka. Ezt az is jól jelzi, hogy az egyes képtípusok elkészítéséhez kapcsolódó best practice-ek gyakran kezdődnek úgy: végy egy RAW formátumú képet és ne JPG-t, mert akkor kevesebb lehetőséged adódik utómunkára. Minden, ami utána jön, arról szól, hogy hozd létre magát a képet – hisz egy RAW képet még nem fogsz mutogatni.
Egyszóval, ha nem lenne utómunka, akkor kevesebbet tanulhatnál magáról a fotózásról. Tévedsz, ha azt hiszed, van olyan program, ami mindent megold varázsütésre. Ásd bele magad egy képszerkesztő program használatába, és mindennél többet tanulhatsz a kép jellemzőiről. Egy RAW képen utólag, pontosan állíthatsz be számos értéket, hogy a legfontosabbakat említsük: a fehéregyensúlyt, a színeket vagy a kontrasztot.
Utómunka nélkül lemaradtál volna egy sor izgalmas fejlesztésről
Most lehet, hogy megdöbbensz: már 44 éve létezik digitális fotózás. Elvben tehát digitális utómunkáról is ekkortól beszélhetünk. Igaz, az első olyan gép, ami számítógépes fájlként is értelmezhető képet készített, egy 1988-as Fuji DS-1P volt, kapaszkodj meg, 16 MB-os memóriakártyával. Vajon milyen felbontású lehetett az a kép, amit tartalmazott? És mit lehetett volna belőle kihozni?
Az mindenesetre biztos, hogy nem szerkesztették szoftveresen, pláne nem a talán legismertebb úgynevezett rasztergrafikus programmal, a Photoshoppal. Hiszen az Adobe 1990-ben jelentette meg az 1.0-s verziót, ami ráadásul még csak Macintosh gépeken volt használható. Ma pedig már a Photoshop Lightroom az új kedvenc.
Ugyanakkor Photoshopnál sem állt meg az élet. A Techradar.com nemrég listázta a legnépszerűbb program trónkövetelőit: a felsorolásban épp úgy szerepel a veterán képszerkesztő, a Corel megújult verziója, a Corel PaintShop Pro X8, mint a Luminar MacPhun nevű képszerkesztője.
A tökéletesség nélküli világban viszont talán újra felfedezhetnéd a szépséget
Kár tagadni, az utómunka fogalma, minden szabadsága ellenére szorosan összekapcsolódott a fotók egyfajta manipulálásával is. Különösen az olyan alkalmazott célú, illusztrációs fotók terén, mint a divatfotók.
Marc Jacobs divattervező például azt nyilatkozta, hogy kifejezetten gyűlöli a Photoshopot: „… a tökéletlenséget szeretem. Ez nem jelent csúnyaságot. Szeretem, ha egy lánynak hézag van a fogai között, szemben azzal, ha tökéletes a fogsora. A tökéletesség… unalmas. Tökéletes az, ami természetes vagy valódi, ez a szépség”. A divat világában persze nagyon merészet kellene álmodni ahhoz, hogy akár csak a képzeletünk szintjén is megjelenjen egy utómunka nélküli világ. De hogy nyugodtan álmodozz: Peter Lindbergh, a divatfotós legenda is ellenzi a divatképek retusálását. Szerinte, akinek van bátorsága önmagának lenni, az gyönyörű, a Photoshop pedig egyenesen „semmivé” redukálja a személyt.
