Valaki a krétai tengerparton sétált 5,7 millió évvel ezelőtt. A felfedezés érdeme Gerard D. Gierlinskié, a lengyel geológiai intézet professzoráé. A mai emberéhez nagyon hasonlító nyomot Trachilos közelében, a sziget nyugati felében találta – írta a La Repubblica.

Az eddig ismert legrégibb nyomot Etiópiában fedezték fel, de az Ardipithecus ramidusnak elnevezett előembert 4,4 millió évesnek becsülték. A nyom tanúsága szerint a láb a majoméhoz hasonlított, négy ujja és egy kifelé hajló nagyujja volt.

A furcsaság, hogy az 1,3 millió évvel korábbi nyom egy sokkal fejlettebb emberre utal. Az eddigi ismereteket az is módosítja, hogy őseink nyomait 1,8 millió évvel ezelőttig csak Afrikában találták meg.

Abban a korban Kréta még a kontinens része volt. A nyom elég pontos datálását az alatta és felette lévő algák tették lehetővé. A Gibraltári-szoros 6-5,4 millió évvel ezelőtt zárult be és akkor a Földközi-tenger nagy része elpárolgott. Lehet, hogy ez tette lehetővé a vándorlást – találgatja Gierlinski professzor. De a régibb és a fejlettebb formára ez sem ad magyarázatot.

A miénkhez hasonló legrégibb nyomot Tanzániában találták, az australopithecustól, kb. 3, 7 millió évvel ezelőttről. Ismereteink szerint őseink még legalább 2 millió évig nem hagyták el Afrikát.

Azonban szintén az idén egy másik kutató csoport talált Görögországban és Bulgáriában olyan állkapcsokat, amelyekről feltételezik, hogy 7,2 millió évesek.

Együtt ezek az elemek felvethetik azt a kérdést, hogy elődeink nem terjeszkedhettek-e el Európában feltételezéseinkhez képest sokkal korábban. Az is felvetődhet, hogy a trachilos-i nyom nem arról tanúskodik-e, hogy Afrikától távol nem fejlődött-e ki egy másik ága az emberiségnek?