Egy napon lehet, hogy üzenetet kapunk tőlük. Lehet, hog az öregedés elleni formulát, egy korlátlan energia-forrás terveit, egy galaktikus művészeti remeket, vagy csak egyszerű üdvözletet. A baj, hogy nem fogjuk megérteni, nincsen hozzá tolmácsunk, fordítónk – írja a Le Nouvel Observateur.

A földön kívüli élet kutatói és a nyelvészek ennek tudatában vannak. Ezért rendeztek meg Los Angelesben a METI égisze alatt egy munkanapot erről a témáról.

Hogyan lehet megérteni egy ismeretlen nyelvet fordító és olyan kő nélkül, mint a Rosetta, amely lehetővé tette Champollion-nak, hogy megfejtse az egyiptomi hieroglifákat?

Sokáig arra gondoltak, hogy van olyan nyelv, amelyet minden lény megért. Ilyen a természeté, a NDS-e, vagy a matematikáé, amelyet a világegyetem nagy törvényeinek kifejezésére szolgálnak. Ezek segíségével talán lehetne kommunikálni a földön kívüliekkel.

A munkanapon részt vevő Gonzalo Munevar, az amerikai Lawrence egyetem professzora szerint tévhit azt gondolni, arra felé elindulni, hogy van velük közös tudományunk és az övék, mint a miénk, megmagyarázza a világegyetem jelenségeit. Pesszimista víziója szerint nincs ok arra gondolni, hogy a földön kívüliek agya úgy fejlődött, mint a miénk. „Minden intelligens teremtmény, amelynek fő érzékei inkább elektromosak, mint vizuálisak, számunkra idegen módon gondolkodik.”  - magyarázta.

Vannak azonban optimista tudósok is. Ilyen Noam Chomsky, aki a modern nyelvészet atyjának tekintenek. Ő azt tartja, hogy a ha egy feltételezett marslakó a Földre jönne, azt gondolná, hogy mindnyájan ugyanannak a nyelvnek a különböző dialektusait beszéljük, mivel minden földi nyelvnek van egy alapstruktúrája. Az emberi nyelveknek ugyanis sok közös pontjuk van, és ennek biológiai az eredete.

A múltban az emberiség birtokába jutott az a képesség, hogy beszéddé kombinálja a szavakat és azóta minden ember képes elsajátítani és megérteni egy nyelvet, megérteni annak struktúráját, például különbséget tenni egy főnév és egy ige között. A nyelvek gerince agyunknak az a képessége, hogy meg tudja különböztetni a szavakat, szócsoportokat, mondatokat. Az idegtudományok művelői újabban kimutatták, hogy agyunk különbözően reagál ezekre a struktúrákra.

Az egyetemes nyelvtannak ezt az elképzelését ki lehet-e terjeszteni más olyan intelligens fajokra, akik üzeneteket küldhetnek nekünk: Chomsky és kollégái, Jeff Roberts és Jeffrey Watumull úgy gondolják, igen és a nagy nehézséget az ET-kkel való kommunikációban nem a nyelvtanuk fogja okozni, hanem a kifejezési rendszerük megértése. Nyelvük idegen lesz, mondatalkotásuk szintén, de mögötte a gondolat szerkezete szerintük érthető, megfejthető lesz számunkra. 

Az egyetemes nyelvtan elméletének vannak ellenségei is. Ilyen David Everett nyelvész, aki néhány évvel ezelőtt azt fejtegette, hogy a nyelv emberi találmány egy emberi probléma megoldására. Emberek találták ki embereknek, más teremtmények nem használhatják fel. Ezzel együtt Chomskyék remélik, hogy a szintaxis szintjén van hasonlóság az emberi és a földön kívüli nyelv között, ami megkönnyítheti az üzenetek lefordítását.

A legmeglepőbb a tanácskozáson David J. Peterson jelenléte volt, aki ugyan képzettsége szerint nyelvész, de ő talált ki a Trónok harcához két nyelvet, a dothrakit és a valyriant, miként a Thor-hoz a fekete elfek nyelvét is. Ő úgy vélekedett, hogy az elképzelt nyelvek alkotásának módszerei hasznosak lehetnek az asztrobiológusoknak, amikor postájuk érkezik a csillagokból.

Mit tudnánk adni cserébe egy fejlettebb civilizációnak? – vetette fel David Helman, a vietnami Ton Duc Thang egyetem kutatója. „A genómára vonatkozó információk ésszerű csereáruk lehetnének, mivel minden ökológiai kontextusban egyediek, így a földi DNS-nek lehet értéke. De minden genóma környezetéről is kellene információkat adni. El kellene mesélni a gének történetét is, bát ez lehet, hogy etikai problémákat vetne fel.”

Az biztos, hogy a földön kívüliek megismeréséhez, megértéséhez kollektív erőfeszítésekre van szükség több szakma részéről. Akik pályaválasztáson gondolkodnak, azoknak ajánlott az űrnyelvészet. „Az asztrobiológusoknak szükségük van a nyelvészekre – mondta Laura Welcher, a METI kutatója – Az emberi kommunikációt használva modellnek, elkezdhetjük egy hosszú távú kommunikáció elveinek és gyakorlatának kidolgozását. Generációkra lesz szükség, a kétirányú kommunikáció kialakításához.”

De a nyelvészek, a matematikusok és az asztrobiológusok mellett mindenkire szükség lesz az üzenetek megfejtéséhez. Ez lehet a történelem legnagyobb tudományos programja – szögezték le a tanácskozás résztvevői.