Van az úgy, hogy az ember vitatja egy ideig egy tartozás jogosságát, aztán mégis fizet inkább, vagy azért, mert rájön, hogy jogos, vagy azért mert belefárad és egyszerűen többet ér neki a nyugalom, mint az ügyintézéssel járó macera. De, ha nem időzít elég jól, akkor egyáltalán nem biztos, hogy ezzel vége a sztorinak. 

Kedves Homár!

A Legal Rest nevű behajtó céghez került egy szerintem jogtalan T-home követelés velem szemben. Néhány telefonhívás és email váltás után meguntam és visszaírtam nekik, hogy elismerem az eredetileg 6.000 Ft-os, később 9.000 Ft-ra nőtt tartozást. Erre sem írásban, sem emailen, sem telefonon nem reagáltak, a fizetésre határidőt nem adtak.

Nem sokkal később, pont aznap, amikor elutaltam az összeget, jött a fizetési meghagyás a közjegyzőtől, az eredeti összeg háromszorosáról. Az FMH ellen ellentmondással éltem természetesen.

Miután látták, hogy a 9.000 Ft-ot megfizettem, küldtek egy levelet, hogy tartozom még 17.000 Ft-tal (ügyvédi, közjegyzői költség) és csak a befizetésemre való tekintettel nem indítottak végrehajtási eljárást. Bár nem vagyok jogász, de azt tudom, hogy behajtó cég végrehajtási eljárást nem indíthat. Vagyis, ha nem tévedek, a Legal Rest ügyvédje hamis fenyegetéssel akart rávenni az általuk okozott többletköltségek kifizetésére, ami nekem nem tűnik jogszerű eljárásnak.

Mivel az FMH-nak ellentmondtam, az ügy automatikusan perré alakult, azonban a Legal Rest, nyilvánvalóan azért, mert nem volt igaza, a pert nem indította el, a bíróság az ügyet jogerősen lezárta.

üdvözlettel,

Gábor

 Tanácsadóink szerint nem ilyen egyszerű a dolog:

Kedves Gábor!

Az történhetett, hogy az ellentmondásod folytán perré alakuló eljárás során a követeléskezelő nem terjesztett elő kereseti kérelmet és nem rótta le annak illetékét, ezért a bíróság az eljárást megszüntette. Ez nem jelenti azt, hogy az ügyben a követelés jogszerűségével kapcsolatban jogerős döntés született volna, tehát az igény továbbra is bírósági úton érvényesíthető.

Fentiek alapján a jogosult közvetlenül végrehajtási eljárást nem indíthat, az igényt a továbbiakban is fizetési meghagyásos eljárás megindításával érvényesítheti, ahol ismételten lehetőség van ellentmondás előterjesztésére. Az ellentmondás során perré alakult eljárásban a követeléskezelőnek kell bizonyítania az igény jogosságát és annak összegét is. A levél évi 13%-os mértékű kamatot határoz meg. Ha ez késedelmi kamatot jelent, akkor az helytelenül van meghatározva, mert annak a mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg a jogszabályi rendelkezések alapján, amelynek mértéke 2015. január 1. napján 1,35% volt. A költség vélhetően a fizetési meghagyásos eljárás megindításával felmerülő költségeket jelenti, amely a jogi képviselő díjából és a lerótt illetékből áll.

Azt javasoljuk, hogy a további tartozás megfizetése csak egy erre irányuló írásbeli megállapodás alapján történjen meg a pontos összeg tisztázását követően. Az írásbeli megállapodásban indokolt azt meghatározni, hogy az abban megjelölt összeg megfizetésével a követeléskezelőnek további követelése veled szemben nem áll fenn.

Felhasznált jogszabályok:
- 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról

- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről