A legmagasabb épület Magyarországon 65 méter magas lehet – ezt javasolja az építési törvényhez benyújtott módosító indítványában a kormány. Vajon belegondoltak: a tervezet szerint a Parlament, a Szent István-bazilika vagy a Mátyás-templom sem épülhetett volna meg?

A kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek alapján Magyarországon a legmagasabb épület 65 méter magas lehetne – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten. A tárcavezető ezt egyebek mellett azzal magyarázta, hogy hiba lenne, ha a Szent István-bazilikánál magasabb épület létesülhetne Budapesten.

Egy köztiszteletnek örvendő miniszter persze biztosan tudja, hogy a Bazilika és az Országház legmagasabb pontja egyaránt 96 méter. A Semmelweis Egyetem épülete meg 88, a kőbányai Szent László-templom 83, a Mátyás-templom 74, egy újpalotai toronyház 71, a rákospalotai főplébánia-templom meg hetven méterre emelkedik ki a földből.

A húsvét előtt napokkal benyújtott, a kormány nevében Semjén „szarvasvadász” Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvénymódosítás szerint „toronyház minden olyan épület, amelynek (…) legmagasabb pontja a 65 métert meghaladja”, beleértve a kupolát, a tetőn elhelyezett kéményt vagy antennát is. Ilyet „beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen” sem lehet létesíteni, vagyis nagyjából sehol.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint pedig épület a „jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából”.

Lázár – és Semjén – biztosan azzal is tisztában van, hogy a pécsi tévétorony 197 méter magas, s miután étteremként és kilátóként is működik, így emberi tartózkodásra, valamint a rendeltetésével összefüggő tevékenység céljára szolgál. Szerintük ilyet se lehetne építeni. A hazai legmagasabb építmény egyébként a maga 314 méteres magasságával a lakihegyi adótorony, de az műtárgyként – hasonlóképpen például a magas kéményekhez – kétségkívül nem alkalmas emberi tartózkodásra, s ott rendszeres munkavégzés sem folyik.

A miniszter által bejelentett törvénymódosítás alapján nem épülhetett volna meg a Bazilika vagy az Országház, mit több, a száz méter magas esztergomi főszékesegyház – és számos más templom – sem. Hiszen azok is emberi tartózkodás céljára szolgálnak, de legalábbis a rendeltetésükkel összefüggő tevékenység, illetve rendszeres munkavégzés helyszínét biztosítják: istentiszteleteket tartanak bennük, s a papok munkavégzésének helyszínéül szolgálnak.

Csak tán nem attól fél a kormány, hogy valaki 65 méternél magasabb minaretet akar építeni? Ami bele is férne a tiltásba, hiszen egy efféle torony rendszeres munkavégzés helye lenne, mert a müezzin onnan szólítaná naponta többször imára a hívőket.

De mi lenne, ha a településekre bíznák, hogy a helyi építési szabályzat hol teszi lehetővé 65 méternél magasabb toronyházak építését? Például miért ne dönthetne a helyi önkormányzat arról, mire ad engedélyt bármilyen, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti építményre? Ami nagyvárosias környezetben ma felső határ híján akár az égig érhet. A hatályos fővárosi szabályok szerint egyébként a maximum 120 méter.

Itt azonban valami egészen másról van – lehet – szó. Tavaly júliusi hír: letették az alapkövét a miniszterelnök kötélbarátja luxusberuházásának. A Kopaszi-gát területére Garancsi István érdekeltségei milliós négyzetméterárú lakásokat és 120 méteres toronyházat építenének. Utóbbi miatt a Budapest Világörökségéért Alapítvány a hatóságokhoz fordult, hiszen szerintük a létesítmény Budapest védett dunai panorámáját zavarná. A fővárosi közgyűlés azonban zöld utat adott a fejlesztésnek, módosítva saját korábbi szabályozását, amely szerint ezen a területen 65 méter volt a magassági plafon.

A Rákóczi híd lábánál Dél-Budán található 54 hektáros területet a Garancsi érdekeltségébe tartozó Market-csoport vette meg, a fejlesztést pedig a kormány 2016 májusában nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy nem kell lefolytatni a településképi véleményezési eljárást, s településképi bejelentési eljárásnak sincs helye. Amúgy ez a jogszabály máig hatályban van.

Ehhez képest Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár tavaly októberben azt hangoztatta, hogy nem változott a kormány korábbi álláspontja: Budapest UNESCO világörökségi besorolását semmi nem fenyegetheti. Amíg Lázár János felel az épített környezetért a Miniszterelnökségen, törekedni fog arra, hogy ne épülhessenek a Parlamentnél és a Szent István-bazilikánál – mind a kettő 96 méter – magasabb épületek a fővárosban – fogalmazott Csepreghy.

De vajon mi történt másfél év alatt? Ami 2016 tavaszán még kiemelt beruházás volt, miért vált tavaly őszre elfogadhatatlanná? A választ nem tudjuk, de lehetséges, hogy a kopaszi-gáti toronyépület felhúzását megakadályozandó most egy lex Garancsi készül? Ami valószínűleg nagy ostobaság, mert mit kezdenének azzal, ha valaki mondjuk egy templomot kívánna építeni, amelynek kupolája 65 méternél magasabbra nyúlik? Lázár erre is azt mondaná, hogy ami magasabb, mint a Parlament vagy a Bazilika, az a mohóság szimbóluma? Csak ismételni tudjuk: mindként épület 96 méterre emelkedik a föld fölé.

Mellesleg van a tervezetben egy érdekes fordulat. Ha a törvénymódosítás hatályba lépése előtt adtak ki toronyházra építési engedélyt, de a létesítmény felépítését az új szabályozás kizárja, az ingatlan tulajdonosát kártalanítani kell. Most akkor mi van? Garancsi nem építhet ugyan toronyházat, viszont emiatt kártérítés járhat neki? Szóval akkor is keres, ha nem csinál semmit?

(Fotó: 24.hu)