Az örök kérdések, amelyek az élet értelmével foglalkoznak, azt fejtegetik, hogy van-e lélek, ha igen, mi is az, ha nincs, akkor mi az, amit annak érzünk vagy gondolunk, egyáltalán mi az érzés és mi a gondolat, hogy létezik-e szabad akarat vagy eleve el van rendelve minden, abszolút meg-és átmozgatják a fantáziámat, teljesen mindegy, hogy tudományos, sci-fi vagy fantasy környezetben teszik fel őket! Ha filozófia, akkor a hétvégén ajánlott Török-Szabó Balázs könyvek, ha fantasy és mesterséges intelligencia, akkor jelen pillanatban a Géplélek című könyv emelkedik a manapság olvasottak közül.
Nem mondom, hogy nem befolyásolt a könyv borítójának tetején olvasható hatalmas "őstehetség" felirat, amellyel George R.R. Martin jellemezte a szerző, Ian Tregillis munkáját, amikor azon gondolkodtam, hogy vajon el kellene-e olvasnom, de ezúttal nem csalatkoztam a jól hangzó marketingdumában. A szerző valóban őstehetség, aki már a "Fogaskerék-háború" trilógia első részével kilóra megvett.
"A korai huszadik század Európájában a kálvinista Hollandia az uralkodó hatalom, köszönhetően egy németalföldi matematikusnak, aki a tizenhetedik században forradalmi (és mágikus) ötletével felborította a kontinens hatalmi egyensúlyát. Mechanikus katonákat alkotott, amelyek mindenben engedelmeskednek mestereiknek. E fáradhatatlan harcosoknak köszönhetően az 1900-as évek elején már nincs olyan hatalom, ami ellen tudott volna állni a holland csapatoknak, kivéve egy apró, ma is harcoló frakciót, a francia katolikusokét, akik az újvilágba kellett, hogy áttegyék a székhelyüket. A történet egyik főszereplője Jax, a mechanikus szolga, aki teremtői parancsait teljesíti, miközben felébred benne a szabadság utáni vágy. A regény másik fő alakja a francia kémfőnök Berenice Charlotte, akit olthatatlan bosszúvágy hajt a hollandok ellenében. E két karakter sorsa egy sok titokkal terhelt, érdekes és csavarokkal teli történetben és egy rendkívüli arányérzékkel és ötletességgel felépített világban fonódik össze."
Zseniálisan és aprólékosan felépített furcsa, alternatív világban járunk, ahol egyáltalán nem csak kétdimenziós, hanem komplex karakterek mozgatják az összetett szálakat, miközben velük együtt arra keressük a választ, hogy az öntudatra ébredő gépek mennyire tekinthetőek élő, érző lénynek. Ebben a tükörben megláthatjuk magunkat, ha akarjuk, hiszen mi magunk sem tudjuk, hogy mit is jelent igazán embernek lenni.
Az első könyv után azt mondhatom, hogy a történet, a filozofikus gondolatok és eszmefuttatások abszolút igénylik a folytatást és tovább boncolgatást akár emberről, akár gépről van szó, és nem csak fölösleges habosítás áll a háttérben. Nagyon remélem, hogy a második könyv után is azt érzem majd, amit most, hogy megéri trilógiává duzzasztani a Fogaskerék-háborút.
A recenziós példányt a kiadó bocsátotta a rendelkezésemre, amiért hálás köszönet!
A könyvet az alábbi könyvesboltokban vásárolhatod meg:
