Könyvkritika: Stephenie Meyer: A Vegyész (2016)
2016. november 11. írta: tonks

Könyvkritika: Stephenie Meyer: A Vegyész (2016)

picmonkey_collage_1.png

Ha valaki meglátja Stephenie Meyer nevét egy könyvborítón, valószínűleg máris van egyfajta véleménye róla. Az írónő a vámpíros Twilight Sagával vált híressé, és a belőle készült filmek is nagy hisztériát váltottak ki; a young adult irodalomban a mai napig erősen érezteti a hatását az Alkonyat. Az írónő írt még egy sci-fit (A Burok) azután évekre eltűnt a rivaldafényből, hogy most egy felnőtteknek szóló thrillerrel bukkanjon fel újra. A magyar kiadás az angol kiadással egy időben jelenhetett meg és rögtön nagy érdeklődés övezi. Engem is főleg a kíváncsiság hajtott az elolvasására.

A könyv in medias res indul: megismerhetjük Alexet, aki már 3 éve bujkál az USA kormánya elől, több-kevesebb sikerrel. Alex ugyanis a Vegyész, egy profi kihallgató, aki terrorveszélyekkel kapcsolatos információszerzéssel foglalkozott. Többször is a nyomára bukkantak már, de éles esze és óvatossága miatt az összes alkalmat sikerült túlélnie. Aztán kap egy rejtélyes e-mailt és kapcsolatba lép a régi főnökével, aki meg szeretné bízni egy utolsó munkával, amivel talán a szabadságát is kiválthatja, és amellyel több millió ember életét megmentheti. Nem tudja eldönteni, hogy csapda-e vagy sem, de hamar bekerül a dolgok sűrűjébe és hirtelen azon kapja magát, hogy már nem csak az önmaga túlélése vált fontossá számára, hanem egy férfié is, mindegy hova kell menekülniük.

A történet elején kicsit megijedtem, mert az akkor aktuális csavarra elég hamar sikerült rájönnöm, és idegesített, hogy a szuper okos Alex nem, de hamar helyrebillentek a dolgok, ahogy több szereplő került bele a képletbe. Alex egy remek főszereplő, okos és racionális, semmi lányos picsogás. A Columbián végzett orvos, aki rögtön az amerikai kormány egyik titkos részlegén kezdett el dolgozni. Gyakorlatilag semmilyen emberi kapcsolata nincs, a túlélés a fő célja és ebben elég hatékony is. Nem csak mérgekkel teli fegyverarzenálja van, hanem az információkat is gyorsan feldolgozza és használja. Talán túlságosan tipikus tudós típus (jobban szereti a kutatást, mint az emberi interakciót, kicsit autista, introvertált vonások), de hát senki se lehet tökéletes.

Rajta kívül  még két férfi kerül a képbe (és ennek ellenére képzeljétek, NINCS szerelmi háromszög, el se hiszem!), akik sokat dobnak az összképhez történeti szempontból is, de a regény fun hangulatához meg főleg - a karakterek közti interakciókon néha hangosan felnevettem, pedig alapvetően egy komor regényről van szó. Spoilermentesen többet írni a történetről nem is nagyon lehet, hiába nem annyira kacifántos, de éppen elég csavar és izgalom van benne - igazából eléggé filmre illő, kíváncsi vagyok, mennyit kell várni a filmadaptációra.

A regény thriller része teljesen rendben van. Nem vagyok túl szakavatott a témában, de érdekes volt, nem tudtam letenni és kicsit paranoiás lettem tőle - szerintem ez egy jó thriller ismérve. Az amerikai kormány titkos dolgaiba és a tabunak számító vallatók világába is szépen elkalauzol, ha nem is olyan mélyen. A legsötétebb jeleneteket Alex szállította, mikor megmutatja, miért is olyan jó a munkájában, néha túlságosan is (nem bírom a kínzásokat). És persze gyilkolásznak is néhányszor a szereplők, fegyverek, vér, ami kell. A menekülős, összecsapásos részek jócskán tele vannak feszültséggel és a rejtélyek megoldásai sem légből kapottak, sok információmorzsát vet az olvasó elé az írónő.  A romantikus szál pedig szépen belesimul az előbb említettek mellé, nem giccsesen és nem is túltolva. Sokszor mondják, hogy minek mindenbe valami romantikus bonyodalmat beleerőltetni, de ide belátom, hogy kellett, Alex a főszereplő és az ő túléléséhez és sikeres bosszújához az is kellett, hogy ne legyen magányos farkas és ne csak meneküljön, hanem küzdjön is, mert van miért. És Meyer tökéletes férfit írt neki ehhez (aki amúgy nagyon jópofa, Edward diszkógömb Cullen elbújhat).

Összességében A Vegyész már egy teljesen érett író munkája, 480 oldal izgalmas kaland, egy igazi felnőtteknek szóló regény, amely ugyan nem korszakalkotó, de egy teljesen korrekt thriller. Most már kifejezetten várom, hogy mi lehet még Stephenie Meyer tarsolyában.

8/10

 

A könyvet az Agave Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr8711948963

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása