[Supernatural Movies]

Fokozódó rettenet - Sóhajok

2017. augusztus 12. - hannigabi

Vannak azok a nagybetűs élmények, amiket nem elég hallomásból ismerni, hanem át kell élni, mert minden, amit ad az rád telepszik, csontig hatol, és jó pár napig a rabjává válsz. Valahogy így jártam én is a Suspiriával.

Suzy egy viharos éjszakán érkezik meg Freiburgba, mert annak világhírű balettanodájában szeretné pallérozni tánctudását. Azonban nem sokkal, miután megérkezik, az intézet egyik tanulója rejtélyes körülmények között életét veszti. Ezután pedig egyre több furcsa esemény játszódik le Suzy szemei előtt.  

suspiria1.jpg

A Sóhajok történetvezetése teljesen lineáris, szinte alig van olyan jelenet, amikor Suzy nincs a képernyőn, így végig az ő szemszögéből vizsgálhatjuk az eseményeket és vele együtt fedezzük fel mi is minden sötét kis titkát az épületnek. Annak az épületnek, ami nagyon nyomasztó atmoszférát kölcsönöz a filmnek. Mérnöki precizitással alkottak meg a díszlettervezők minden egyes kis sarkot, minden lámpát, minden helységet.

Hangulatában a produkció összehasonlíthatatlan más filmekkel. Argento víziója rettenetesen egyedi, és szorongató hangulattal rendelkezik. A feszültség rátelepszik az emberre. Szinte már együtt lélegzünk a főhősnővel, akinek szerepében Jessica Harper valósággal tündököl, még úgy is, hogy sajnos karaktere nem túl mély, és ez elmondható a történet többi főszereplőjéről is.  Kár, hogy az azokat alakító szereplőknek nem igazán sikerült felérni Harperhez.

Az igazság pedig az, hogy a díszletek, a főszereplő, a vágás, a nagyszerű színekkel való játszadozás, de még a rendezés is kevesek lennének ahhoz, hogy ilyen kiváló legyen akkor, ha nem lenne a The Goblins hátborzongató szinti-rock zenéje, ami nagyon erőszakosnak hat. Szabályosan kínozza az embert, és általa sikerül az egyes jeleneteknek a filmtörténelem legnyomasztóbb képeivé avanzsálnia. Ezek közül is ki szeretném emelni a zongorista téren megtörtént „kalandját”.

suspiria.jpg
Viszont minden zsenialitása ellenére sem sikerült makulátlan művet megalkotnia Argentónak, ugyanis hiába a lineáris és egyszerű történet vezetés, a sztori elemei között nincsen sok kohézió, inkább csak egy fővonulaton, lazán összefűzött jelenetek összessége. Ez pedig sokak számára lehet rettentően idegesítő. Az effektek nagy része már azért idejét múlt, így például a legelső jelenet ma már nem olyan megbotránkoztató, bár még mindig hatásos.

Argento remeke mindent összevetve egy kiváló alkotás, ami felesleges jumpscare-ek nélkül éri el azt, hogy nézője végig borzongjon. És a Sóhajok végérvényesen a gonoszról szól, ami mindenhol megbúvik a világban. Nem hibátlan, de a művészfilmek rajongóinak kötelező darab. 9/10

A film MAFAB adatlapja. 

Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket Facebookon vagy Twitteren

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr4012628415

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása