Mit tehetünk azért, hogy a jövő generációja megóvja a bolygónkat?
2019. október 11. írta: Illes Hilda

Mit tehetünk azért, hogy a jövő generációja megóvja a bolygónkat?

ko_rnyezet_cikk.jpg

Valaha természetes volt, hogy az ember összhangban élt a természettel, az élővilággal, vigyázta, gondozta azt, és elfogadta, hasznosította, élte ajándékait. Ma már ez koránt sem természetes, ma azért küzdünk, hogy ezt a valahai összhangot, egyensúlyt újrateremtsük, és helyrehozzuk azt a pusztítást, amit az utóbbi időkben végeztünk. Szinte mindennapra jut egy hír a klímaváltozásról, a globális felmelegedésről, ennek a Földünkre, az élővilágra gyakorolt hatásáról. Megrázó fényképek, videó-felvételek keringenek a közösségi médiában olyan állatokról, amelyek léte kerül veszélybe a környezeti változások miatt.  Ezek a képek sokkolóak, de vajon hatással vannak arra, hogy környezettudatosan viselkedjünk, vagy csak elszörnyülködünk a képeken, és élünk tovább felelőtlenül? Miért fontos az egyik embernek az, hogy odafigyeljen és csökkentse az ökológiai lábnyomát es miért hagyja hidegen a másikat? Egyáltalán mi az a környezettudatosság, és mit tehetünk azért, hogy a jövő generációja tisztelje és óvja a bolygónkat?

Különbözőek vagyunk a tekintetben, hogy hogyan viszonyulunk a környezetünkhöz. Az ember környezeti attitűdje, ami hiedelmeit, érzelmeit és viselkedéses szándékát is magában foglalja, pozitív és negatív is lehet. Aki pozitívan viszonyul a természethez, az törődik vele, óvja, értékei megtartására törekszik, míg a negatív viszonyulás a semlegességtől, a nemtörődömségtől egészen a pusztításig terjedhet.

Képtalálat a következőre: „szelektív hulladékgyűjtés”A pozitív környezeti attitűd, a környezetvédelmi célok gondolatbeli támogatása nem jelenti azonban minden esetben azt, hogy valaki valóban tesz a környezetéért, és kész áldozatot is hozni érte. Egy érdekes magyar szociológiai kutatás rámutatott arra, a cselekvési hajlandóság több mindentől is függ, és időnként pénzkérdés is lehet. A kutatók arra keresték a választ, hogy az emberek környezeti attitűdje mennyire esik egybe a cselekvési és fizetési hajlandóságukkal a környezetvédelem és szelektív hulladékgyűjtés esetében. A vizsgálatból az derült ki, hogy a környezetvédelmi célok támogatottsága nem feltétlenül jelenti azt, hogy azért az emberek tenni és fizetni is készek. Az eredmények szerint a lakosság 87%-a azon az állásponton van, hogy a szelektív hulladékgyűjtésnek mielőbb tért kell hódítania, de már csak 72% -uk tartja magára nézve kötelezőnek azt. Ha azonban a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése extra költségekkel jár (háztartásonként 700 forint), amelyet a használóknak kell megfizetniük, akkor a támogatottság mértéke jóval kevesebb, már csak 23 %. Természetesen a cselekvési és fizetési hajlandóságot több dolog is befolyásolja, egyrészt a történelmi múltunkban gyökerezik, a magyar társadalom bizalmatlan és nem kellően informált. A vizsgálat szerint fiatalok és az idősebbek kevésbé motiváltak a környezetvédelem kérdésében, míg a középkorúak és főleg a gyermekes háztartások aktívabbak, ami a jövő generáció iránti társadalmi szolidaritás jelenlétére utal.

Mi az a környezettudatosság?

Az emberek egy része nem csak gondolatban, érzéseiben viszonyul pozitívan a környezethez, hanem életét, cselekedeteit valóban átszövi a környezettudatosság.

Környezettudatosság olyan viselkedésforma, amelyek célja, „hogy az egyének cselekedeteiknek a természetes és épített környezetre gyakorolt negatív hatásait csökkentsék.” (Kollmuss és Agyeman, 2002) Egy másik megfogalmazás szerint azokat a „szándékos és hatásos cselekedeteket takarja, amelyek az egyéni és társas igényeknek megfelelően a környezet megóvásához vezetnek.” (Corral-Verdugo, 2003)

ke_p_2.jpgA környezettudatos viselkedés alapja a természet tisztelete, szeretete, a természettel való közelség, környezethez tartozás érzése. A környezeti kötődés, ami egy érzelmi viszonyt feltételez. Minél közelebb érzi magát az ember a természethez, annál empatikusabb az állat- és növényvilággal, annál jobban szeretné megóvni azt. A természeti környezet az identitása részévé válik, felelősséget érez iránta, és tesz is a védelméért. A környezeti identitás ösztönzőleg hat környezetbarát fogyasztóvá válásra is. Azáltal, hogy a természet szeretete az én része lesz, a környezetvédelem, mint globális probléma személyes problémává válik, és kihat a mindennapi viselkedésre. Egy kutatás szerint a környezeti identitás összhangban van azzal, hogy az egyén mennyire tartja az embert felsőbbrendű fajnak a növényekhez és állatokhoz képest, az emberekkel azonos jogokat tulajdonít- e nekik. 

Más kutatások a környezeti kötődés kapcsán arra mutattak rá, hogy az erősebb környezeti kötődéssel bíró személyek jobban aggódnak úgy általában a környezetszennyezés, a környezeti problémák miatt, tehát valószínűleg rájuk hatással vannak, őket cselekvésre ösztönzik a világhálón keringő elrettentő képek, míg a gyengébb kötődésűek aggodalma inkább a rájuk közvetlenül ható problémák irányában mutatkozik meg.

Az ember többféle módon is tehet a környezetért: környezeti aktivistaként harcolhat, vagy a demonstrációktól távol maradva pénzbeli támogatást nyújthat olyan környezetvédelmi célok megvalósítására, amelyeket fontosnak tart. Van, aki a közéletben nem vesz részt, de nap, mint nap tesz a természet védelméért azzal, hogy környezetbarát termékeket vásárol, szelektál, minimalizálja a műanyag fogyasztását, nem szemetel, vagy nagyobb beruházásai során, például egy személygépkocsi vásárlás esetén figyelembe veszi a környezetvédelmi célokat. De környezettudatosan viselkedik az is, aki egy szervezet tagjaként például zöld házakat tervez. 

Miből fakad a természet szeretetet, tisztelete?

Kapcsolódó képAz óvodákban, iskolákban kiemelt cél a természetet tisztelő, óvó szemleletmód fejlesztése, de a család, ahogy oly sok mindenben, ebben is meghatározó. Könnyebben teszi magáévá a pozitív környezeti attitűdöt és viselkedik környezettudatosan az a gyermek, aki maga is olyan családban nevelkedik, ahol figyelmet fordítanak a környezetükre, annak védelmére, ami számos formában megnyilvánulhat. Vannak dolgok, mint a natúrkozmetikumok, környezetbarát tisztítószerek, a kevesebb adalékanyagot tartalmazó, „tisztább” forrásból származó élelmiszerek megvásárlása sajnos pénz kérdése is lehet, míg más lépések megtétele, mint a nejlonszatyrok elhagyása, a műanyag palackos üdítők, vizek tömeges vásárlásának, a pazarlásnak a megszüntetése, vagy éppen az önkéntes szemétgyűjtés, csak rajtunk múlik. A gyermekek számára a szülő minta, ha ő tesz a környezetéért, a gyerek is fog, hiszen ez lesz számára természetes. Minél többet kirándul, jár a család a természetben, a szabadban, annál közelebb fogja érezni magát a természethez, megtapasztalja szépségét, energiáját, vitalizáló erejét, és annál nagyobb felelősséget fog érezni érte. A szülő az estékbe is becsempészheti annak gondolatát, hogy az ember jól csak a környezetével összhangban élhet, ha időnként olyan meséket olvas gyermekének, amelyben az ember harmóniában él a természettel, érti a nyelvét, és tudja, mit kell tennie azért, hogy a természet szépségében, ajándékaiban még sokáig örömét lelhesse. Hamarosan megjelenik egy kötetnyi mese ebben a témában, addig is szeretettel ajánlom  a nap lezárásához A Nap leánya című nganaszán népmesét.

 

Felhasznált irodalom

  • Konyha R. (2011). „Zöldebb” családokat – Fiatalok környezeti attitűdje. Új Pedagógiai Szemle, 2011/1-5
  • Medvés D. (2012). A környezettudatosság pszichológiai meghatározói. A társas értékorientáció, a környezeti attitűdök, az észlelt jelentőség és a szokások szerepe. Debreceni Egyetem, Doktori (PHD) Értekezés
  • Monostori K. és Hörich B. (2008). Környezettudatosság: attitűd vagy cselekvés? Szociológiai Szemle, 2008/2, 57-86.
  • Piskóti M. A környezeti kötődés meghatározása és kapcsolata a környezeti attitűddel, mérési megfontolások.

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr4315217988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ad Dio 2019.10.13. 10:03:59

"Valaha természetes volt, hogy az ember összhangban élt a természettel, az élővilággal, vigyázta, gondozta azt, és elfogadta, hasznosította, élte ajándékait."

Jessssssszusom....
Idáig olvastam.
Mintha ez valamiféle döntésem alapult volna.

kvadrillio 2019.10.13. 10:35:03

...hmmm.....mivel a pénz és a hatalom az 1 % kezében van, csakis ők tudnak tenni valamit !.....A jövő generációja legfeljebb tüntetget !!! :)

flydomi 2019.10.13. 10:51:23

@kvadrillio:
Pontosan.A kozember csak minimalisan tud tenni ebben az ugyben.Az emberi fajnak lealdozott a kapzsisag,hatalomehseg,rosszindulat,stb miatt.Ez nem fog valtozni,igy onpusztitoak vagyunk.Es ezt megerdemeljuk.

gabiiii 2019.10.13. 11:58:47

Az emberiség addig élt összhangban a természettel, amíg halászott, vadászott, gyűjtögetett. Mióta földművelést és állattartást folytat borította az egyensúlyt és csak idő kérdése volt, hogy elérjen a falig.

meszena 2019.10.13. 12:34:41

@flydomi: Az emberiség történetében a felsoroltak ( kapzsisag, hatalomehseg, rosszindulat,stb ) állandó arányban vannak jelen. Csupán az eszközök fejlődése teszi pusztítóbbá az embert. Az ember soha nem volt jobb (és rosszabb sem), és sohasem lesz rosszabb (és jobb sem).

meszena 2019.10.13. 12:38:12

A következő generáció látja a mostani példáját. A jót is, a rosszat is. Ezen felül meghatározó a média szerepe, a propaganda befolyása mindig is nagy volt. A közösségek gyengülésével (nemzet, egyház, család, stb) az ember (egyén) egyre kiszolgáltatóbb lesz a média befolyásának.

Willkommenskultur 2019.10.13. 12:39:35

Az a legjobb, hogy ott pofaznak a legtobbet kornyezetvedelemrol, ahol a legdurvabban szennyeznek.

A nagyfaterek generacioja szimplan csoro volt, ezert sokkal kevesbe szennyezte a kornyezetet. Ugyanezen okbol a mai magyar is sokkal kevesbe kornyezetterhelo mint a nyugati nagyonzold polgar.

meszena 2019.10.13. 12:41:38

@Ad Dio: A városiasodás egyértelműen eltávolította az embert a természettől. A vidéki (falusi) társadalomban pl. egyértelmű volt, hogy a csirkét megeszik (arra tartják) , a városias közegben már csak mint darab hús jelenik meg a polcon. Ha pedig valaki mégis rájön, akkor megretten az "ölés" gondolatától... Ebben az értelemben közelebb volt egy önellátó(bb) ember a természethez.

meszena 2019.10.13. 12:43:27

@Willkommenskultur: A fogyasztói társadalom generálja a környezet terhelését. A tapasztalat a környezet szennyezése szerint ez együtt jár a gazdasági növekedéssel.

Willkommenskultur 2019.10.13. 13:01:10

@meszena: Ehhez hozzatartozik hogy egyaltalan nincs semmilyen kornyezeti veszhelyzet, csak az ujsagot kell eladni.

Bizonyos szempontbol pl. Magyarorszag sokkal kornyezetszennyezobb lett a rendszervaltas ota (lakossagi muanyaghulladek), mas szempontbol meg sokkal tisztabb (ipari uzemek kosza, mutragyazas mennyisege). Az erdoterulet Mo-n es Europaban folyamatosan, hosszu tavon no.

Visceroid 2019.10.13. 13:05:11

"Mit tehetünk azért, hogy a jövő generációja megóvja a bolygót"

Neveljük arra a lányainkat, hogy színesekhez menjenek feleségül a fiainkat pedig arra, hogy legyenek gyávák és ne merjenek fellépni ellenük.

Wildhunt 2019.10.13. 13:35:52

@Visceroid: Nem jó. Akkor esetleg gyerekük is lesz, az pedig köztudottan a környezetre legeslegártalmasabb hobbi, amire patásorbán kényszeríti a fideszbirkákat.

Yossarian_M 2019.10.13. 15:04:09

@kvadrillio: baszki irtal egy normalis ES ertelmes kommentet!!! :D nem toltad meg el a napi cuccot??? :D Persze ettol eltekintve teljes mertekben egyetertek azzal amit irtal

midnight coder 2019.10.13. 15:09:13

A legtöbb amit tehetsz, hogy megtanítod neki hogy kerülje a zöldeket, és általában a mozgalmárokat. Az efféle mozgalmak élén mindig a lehető leghülyébbek állnak, és jó vége soha nem lesz a dolognak.

Visceroid 2019.10.13. 15:13:06

@Wildhunt: De a fehér ember a hibás mindenért! Szóval először velük kell végezni.

midnight coder 2019.10.13. 15:21:22

"Valaha természetes volt, hogy az ember összhangban élt a természettel, az élővilággal, vigyázta, gondozta azt, és elfogadta, hasznosította, élte ajándékait."

Olyan szép, amikor a belvárosból még soha ki nem lépett romkocsmalakó sírdogál a természettől való eltávolodás miatt... Talán venni kellene egy tanyát valahol a semmi közepén, és kipróbálni milyen az a természetközeli élet. Blogolni sokkal egyszerûbb...

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.10.13. 15:36:45

Zabálj kevesebbet! Utazz kevesebbet! Fűtsed alacsonyabb hőfokra a lakást! Ne légkondizz! Ennyi..

Exploiter 2019.10.13. 18:15:41

1 lépés: egy marék icbm indítása minden 10 millió feletti lakosú városra.
2 lépés: nincs. Ezután bármit csinálsz, a földi ökoszisztéma megmenekült, akár gyűjtöd a műanyagot, akár nem, akármilyen kocsival jársz és akárhonnan veszed az áramot.
Szívesen.

CCnick 2019.10.13. 18:44:42

"Valaha természetes volt, hogy az ember összhangban élt a természettel, az élővilággal, vigyázta, gondozta azt, és elfogadta, hasznosította, élte ajándékait"

és korán meghalt miközben a természettel összhangban szétgürizte magát hogy ne haljon éhen.

CCnick 2019.10.13. 18:47:00

@Veszéjben a lyogállamiság !: Miért ne fűtsem a házat co2semleges atomárammal hajtott légkondival nagyon energiahatékonyan a pazarló és co2generátor gáz vagy fatüzelés helyett?

CCnick 2019.10.13. 18:48:39

@meszena: "a városias közegben már csak mint darab hús jelenik meg a polcon. Ha pedig valaki mégis rájön, akkor megretten az "ölés" gondolatától..."

Te valami nagyon agymosott körben mozoghatsz.

CCnick 2019.10.13. 18:51:04

@Yossarian_M: szerintem valaki feltörte az accountját, több napja nem írt semmit, most meg ezt....

gtri 2019.10.14. 00:38:40

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kivifélék

"első példányaik a moafélék megjelenése után jelenhettek meg Új-Zélandon. Az ember (a mai maorik őseinek) megjelenéséig (kb. 13. század) Új-Zéland a madarak paradicsoma volt.

A maorik néhány évtized alatt kipusztították a nagy testű, röpképtelen moafélék összes faját a szigetekről, valamint ennek a madárvilágnak a csúcsragadozóját, a hatalmasra megnövő Haast-féle sast. A kiviket ekkoriban feltehetően viszonylag kis testük és éjszakai életmódjuk mentette meg a kipusztulástól, valamint a maorik kezdetleges környezetvédelme, amivel a szigetek egyes területeit „védetté” nyilvánították (az ilyen területeken tilos volt mindenféle vadászat)."
----------------------
Egyszóval a vadászó-halászó életmódot folytató ember "harmóniában él a természettel" mítosza szerintem nem igaz.

Persze ettől még valódi és egyre súlyosabb probléma a környezetszennyezés. De a közember nem nagyon tehet ellene semmit. Most épül pl. a MOL műanyaggyártóüzeme Tiszaújvárosban. Fog a MOL aggódni a a legyártott műanyag környezetterhelése miatt? Nem fog. Maximum indít egy kampányt, hogy ültet mondjuk 20000 fát Magyarországon. Kicsesznek ennyi facsemetét tavasszal pár helyre. Öntözni persze nem fogják, mert az már nagy költséggel járna. Kiszárad 1 év alatt kb. 30%. Két év alatt még plusz 30%. De "public relations" propagandaosztály a marketingüzeneteiben ezt a 20000-es számot fogja emlegetni látástól mikulásig és nagyon elégedettek lesznek a zöld image-el.
Ebbe a hétköznapi ember nem tud beszeszólni. A MOL vezetői és a politikusok (jelenleg a NER-es nagykutyák) tojnak a környezetvédelemre.
A magyar állam pedig kb. így viszonyul a környezetvédelemhez és a magyarok egészségéhez:

index.hu/belfold/2019/02/06/azbeszt_per_eternit_daganat/

"A Kúria úgy döntött, hogy újra kell tárgyalni az azbesztpert. Orosz Árpád bíró az első- és másodfokon hozott bírói ítéleteket hatálytalanította, és új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot, számolt be róla az RTL Klub Híradója.
A pert 2014-ben nyolcan indították az állam ellen, mert a lakásuk közelében, Lőrinci és Zagyvaszántó között évtizedekig működtetett eternitgyárból kiszálló azbesztportól megbetegedtek. Azóta mindegyikük meghalt."

Sorban halnak az emberek, de az állam nem fizet. Ilyenkor annyira nem fontos a magyar. A magyarkodás már nem megy akkor, ha fizetni kell. :(

Fontos a nevelés, de csak hosszú évek múlva ér el addig a folyamat, hogy valódi nyomást lehessen kifejteni a politikusokra. Addig sajnos még sokan fognak úgy járni mint az "azbesztosok".

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.10.15. 09:03:14

@CCnick: Szerinted az uránt hogyan varázsolják elő a föld alól? Amit még dúsítani is kell, hogy reaktor üzemanyagot kapj..Egyébként Magyarország szükségletéből kb 40%-ot állít elő a paksi erőmű, és igen sok hőerőművünk van..

Csodaországban 2019.10.16. 02:51:55

Hogy mit tehetünk? Például nem kéne hagyni, hogy tájvédelmi körzetben gyökerestől tépjenek ki egy egész ártéri erdőt ok nélkül, ahogy nálunk folyik 2017 novembere óta, ismeretlen okból. A polgármesterünk - akit azóta hálisten lapátra tettek - 2018 januárjában egy lakossági kérdésre annyit válaszolt, hogy a jegyző vizsgálódik az ártéri fakivágások ügyében. 2019. októberéig sem jutott semmire a jegyző - a fairtás a mai napig vigan folyik még vasárnap is. Teherautószám hordják el az ép, egészséges, csodálatos fákat. Basszák meg.
süti beállítások módosítása