Innen kívülről nézve az Apple döntései szinte egyáltalán nem követhetőek, ha külső cégek felvásárlásai jönnek szóba. A cég tucatjával kebelezi be a cégeket, innovátorostul, szabadalmastul, alkalmazottastul, dollármilliókért. Máskor meg nem teszik ezt, de gyanítható, hogy a fejlesztéseik irányához nem épp teljesen tisztán jutottak.

Az Apple első ilyen ihletett fejlesztése (aka. nyúlása) 1979-ben történt, a már sokat emlegetett Xerox PARC ügy kapcsán. Steve Jobs és csapata gyakorlatilag egy világtól elzárt laborban teljes életnagyságban, készen láthatta a jövőt, amit a Xerox mérnökei hoztak létre: grafikus felületet a parancssorok helyett, egeret, amivel a kurzor mozgatható, a számítógépek könnyű hálózatba kapcsolásának lehetőségeit és így tovább. Jobs teljesen felvillanyozódott, mert látta, min ültek ezek a mérnökök, és miután mindent megmutattak neki, meg is valósította azt az Apple-nél.

Ez az eset, amit az Apple legnagyobb lenyúlásának hívnak, valójában nem is lenyúlás volt. A bemutatót a Xerox kockázatitőke-részlege szervezte le, amiért cserébe az Apple lehetőséget adott nekik, hogy egymilliót fektessenek a cégbe, a tőzsdére menés előtt. A tőzsdére vonulás másnapján a pakk már több mint 17 milliót ért. Vagyis a Xerox PARC zsenijei, akik lopásként élték meg munkájuk kiadását, valójában inkább azért panaszkodhatnak, mert 16 millióért adták el a munkájukat. Bagóért.

Azóta rengeteg sztori kering arról, hogy az Apple ezt a módszert azért mégiscsak vitte tovább. Sosem tudjuk meg, hogy mikor ki járt jól vele, de a cég nem fél attól, hogy keveri a tárgyalást az “inspirációval”. Mint amikor - állítólag - az autógyártást fontolgatták, és az autóipar felől sorra érkeztek a pletykák arról, mennyire rámenősek és kíváncsiak voltak az Apple emberei, szinte az autógyártás részletei iránt érdeklődtek. Aztán lepattantak gyorsan.

Ezúttal a Masimo perelte be az Apple-t, amiért az egészségügyi értékek monitorozását lenyúlták tőlük. Ilyen vád szinte naponta éri a céget, de általában szabadalomtrollok perlik őket, akik megszereztek pár ezer homályos szabadalmat, amikkel be lehetne perelni szaró galambokat is az ürülékük formáját illetően. Ezek közül érdekesebbek azok, amikor valós tudósok szállnak szembe az óriáscéggel, ahogy tette tavaly év végén Dr. Joseph Wiesel New York-i kardiológus, aki szerint az Apple az általa kitalált, a szabálytalan szívritmus kiszűrésére alkalmas algoritmussal élt az óráiban. De még ennél is érdekesebb, amikor még több derül ki az ügyről, ahogy a Masimo esetében is volt.

A Masimo a jelek feldolgozásáért felelős megoldásokat fejleszt egészségügyi eszközökbe. Egy 9 milliárdot érő cég (részvényérték). Azt állítják, hogy az Apple Watch 4-ben és 5-ben olyan megoldások vannak, amiket az Apple tőlük lopott.

A két cég illetékesei 2013-ban találkoztak, egy lehetséges együttműködés kapcsán. A Masimo megoldásai kerülhettek volna az Apple Watch-ba, de ehhez a cég több információt szeretett volna megtudni, hogy megértse, hogyan működik a cég fejlesztése. Azok meg megmutatták.

A megbeszélés után nem lett együttműködés, viszont az Apple elkezdte átcsábítani magához a Masimo vezetőit, sikerrel.

A helyzet az, hogy az Apple-t egyetlen ilyen per sem fogja túlságosan zavarni, százával tárgyalnak ilyeneket az ügyvédeik. A tanulság inkább az, hogy ha az Apple mélyebben szeretné megismerni, mivel foglalkozol, akkor vagy ne adj meg minden információt - amit nem fognak elfogadni, ahogy nem tették annak idején a Xerox esetében sem -, vagy küldj a bemutatóra tehetségtelen embereket a cégedtől. Így elejét veheted annak, hogy másnap őket környékezzék meg egy visszautasíthatatlan ajánlattal.