- A washingtoni Képviselőházban jöhet a számonkérés a CEU ügyében és vizsgálhatják a lobbizás címén kifizetett kenőpénzeket is;
- Avramopulosz megismételte, hogy nincs á la carte-szolidaritás, és arra is figyelmeztetett, hogy a populisták miatt immár a bevándorlás fenyegeti leginkább az unió jövőjét;
- Az unió olyan bátornak bizonyult magyar-ügyben, hogy maga is megrettent tőle, miután aláíratott egy semmire nem jó nyilatkozatot a Fidesszel.
Az immár demokrata többségű washingtoni Képviselőház az eddiginél sokkal inkább odafigyel majd Európára. Ezt várja az amerikai külügyi tárca korábbi miniszterhelyettese, aki annak idején éppen az öreg földrész felelőse volt. Tyson Barker arra számít, hogy az EU, azon belül is a mag-Európa, valamint a NATO most már jóval nagyobb támogatást kap az USÁ-tól, beleértve a határozottabb fellépést a korrupcióval és a tekintélyelvűséggel szemben. A testület várhatóan igyekszik rávenni Trumpot, hogy ne hunyjon szemet Orbán, Putyin és Erdogan legaljasabb húzásai fölött. Így pl. vizsgálat jöhet az ügyben, miért kell elhagynia a CEU-nak Budapestet.
Idáig a meghallgatások javarészt a Dana Rohrabacher vezette albizottságban zajlottak, ám a politikus, aki most kibukott a törvényhozásból, leginkább arra törekedett, hogy megtorpedózza az európai integráció támogatását, illetve az orosz elnök üzelmeinek feltárását. Közbenjárása nyomán nem került napirendre a magyar és a lengyel demokrácia állapota sem. Ám mostantól előreláthatólag a Külügyi Bizottság is sokkal többet foglalkozik majd Oroszországgal, valamint a Balkánnal. Valószínűleg a körmére néznek a külföldi kormányok megbízásából eljáró lobbistáknak, amibe beletartozik, hogy átvilágítanak bizonyos pénzmozgásokat is. Itt leginkább olyan államokról van szó, amelyek a legkevésbé tisztelik a jogállamot, a demokratikus társadalom normáit. Merthogy a saját gyakorlatukat exportálják Washingtonba.
A Bizottság migrációs biztosa Magyarországot hozta fel annak példájaként, hogy bizonyos államok nem hajlandók végrehajtani a négy éve elfogadott közös menekültpolitikát. Pedig –tette hozzá Avramopulosz – a szolidaritás nem lehet szabadon választott, ezt mindenkinek meg kell értenie. Vagyis meg kell osztani a terheket, illetve a bevándorlás következményeit, ám egyes tagok igen felelőtlennek bizonyulnak ezen a területen. Így most az látszik, hogy az európai tervet a várakozásokkal szemben nem a gazdasági problémák, hanem a migrációból és a biztonságból fakadó gondok fenyegetik leginkább. A populisták kihasználják a helyzetet és már közvetlenül a demokratikus alapokat veszélyeztetik.
Megtarthatta helyét az Európai Néppártban a Fidesz, miután kötelezte magát, hogy tiszteletben tartja a demokráciát és a jogállamot. Az EPP mérlegelte, hogy Orbán Viktorral egyetemben kitegye-e a magyar kormánypárt szűrét, ám az aláírta az ügyben készült nyilatkozatot, így azt, hogy támogatja az emberi méltóságot, a szabadságot, az egyenlőséget és az emberi jogokat. Az európai középjobbot tömörítő irányzatok igazából nem tudják, mitévők legyenek: fenntartsák-e a Fidesz tagságát, vagy mondják azt fel, még az EP-választás előtt. Szélsőjobbos és populista pártok előretörtek több államban is, mivel vezetőik nem győznek panaszkodni a migráció miatt, noha az szakértők szerint jelenleg könnyen kezelhető szinten van. A Néppárt vezetői azonban attól tartanak, hogy ha megválnak Orbántól, akkor ily módon az olyan szélsőséges erők karjaiba taszítják, mint az AfD vagy a Le Penék. Mások attól félnek, hogy a feltartóztatás politikája alááshatja és még inkább jobbra tolhatja az EPP-t.
Joseph Daul, a pártcsalád feje igyekezett bagatellizálni a magyar ügyet. Azzal érvelt, hogy mindenütt van problémás gyerek, de tanácsosabb nem kiadni az útját, mert akkor van lehetőség a lelkére lehet beszélni. A finn Stubb, aki a konzervatívok bizottsági elnökjelöltje akar lenni, viszont egyértelműen kijelentette, hogy ha Orbán nem csatlakozik a határozathoz, akkor mennie kell. Az osztrák kancellár pedig kifejtette, hogy az alapértékek szentek, minden tagállamban meg kell azokat védeni. A megszületett döntést ugyanakkor az európai szociáldemokraták vezetője úgy értékelte, hogy a jobboldalra immár nem lehet számítani, amikor harcolni kell a sötét erők ellen, amelyek megpróbálják aláásni Európában a jogállamot, a demokráciát és a szolidaritást.
A legnagyobb uniós pártcsalád arra figyelmeztette Orbán Viktort, hogy fontolóra veszi a Fidesz kizárását a jogállammal és a demokratikus szabadságjogokkal összefüggő aggályok miatt. A Néppárt helsinki kongresszusán jóváhagyott határozat kiáll az uniós alapértékek mellett, és úgy ítéli meg, hogy azokra igen komoly veszély leselkedik. A szöveg nem említi név szerint Magyarországot, ám hivatalos források szerint a nyilatkozatot egyértelmű üzenetnek szánták Orbán címére. Szájer József úgy nyilatkozott, hogy az előterjesztésben semmi olyan nem volt, amivel nem értenének egyet. Ám abban volt utalás a tanszabadságra, ami az EPP vezetői szerint arra vonatkozott, hogy a magyar kormány nem hajlandó megkötni a megállapodást a CEU-val.
A Néppárt arra készül, hogy megküzd a populistákkal az európai választásokon, miután azok miatt az EU kudarca fenyeget, ám jelenleg azzal van elfoglalja, hogy saját soraiban elfedje az ez irányú gondokat a Fidesz kapcsán. A megszületett populista-ellenes döntés támogatja a független igazságszolgáltatást, a sajtó sokszínűségét és az eleven civil társadalmat. A kereszténydemokraták ily módon igyekeztek áthidalni a belső megosztottságot, alig két hónappal azután, hogy a csoport tagjainak többsége megszavazta az Európai Parlament elmarasztaló határozatát a magyar kormány ellen. Orbán számára azonban győzelmet jelent, hogy a szövegből törölték a kettő közül az egyik utalást a liberális demokráciára. Deutsch Tamás erről azt mondta: a lépés jelképes, azt mutatja, hogy az EPP mozdul a Fidesz irányában.
A brüsszeli Európai Politikai Központ egyik szakértője úgy értékelte, hogy a Néppárt egyértelműen Orbán Viktort akarta figyelmeztetni, ám egyidejűleg próbál egyensúlyozni, hiszen megtűr a soraiban egy illiberális pártot, miközben másutt szembeszáll a populistákkal. De ez az ellentmondás mindaddig fennmarad, amíg a Fidesz a pártcsalád tagja lehet. A jelentés hozzáteszi, hogy a magyar kormányfő az egész földrészen ikonná vált a demagógok számára, miután bejelentette a liberális demokrácia végét és egyfolytában ostorozza az EU-t. Továbbá ideológiai alapon összeállt a hasonszőrű Salvinival, illetve az osztrák Strachéval. Azt ígéri, hogy megnyeri az uniót keményen migránsellenes álláspontjának. Ugyanakkor kizárta, hogy az európai választás előtt elhagyná a pártcsaládot, ez lehet az oka, hogy a Fidesz belement a határozatba. Elmar Brok, a CDU-tól azonban nem ért egyet azzal, hogy a többiek a magyar politikust vették volna célba, mert a populizmus nem csupán magyar ügy, és az EPP-nek nem kell semmit sem bizonyítania.
Jó fél évvel az EP-választás előtt sárga lapot mutatott Orbán Viktornak az Európai Néppárt, amely világosan állást foglalt a populizmus, a nacionalizmus és az ellen, hogy az EU-t bűnbaknak tegyék meg. A Néppárt frakcióvezetője, Weber, név szerint is felszólította a magyar miniszterelnököt, hogy valljon színt a közös értékek ügyében. Mint mondta, ebben a kérdésben semmiféle engedményt nem szabad tenni, de változatlanul ellenzi a Fidesz kizárását. A bajor politikus, aki a Bizottság következő elnöke szeretne lenni, az este pódiumvitát folytatott pártcsaládbeli riválisával, Stubbal és ebből az derült ki, hogy legnagyobb véleménykülönbség ott van közöttük, mi legyen Orbánnal, aki az illiberális demokrácia tervével kiváltotta az EPP haragját is.
A Helsinkiben megszavazott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az eleven civil társadalom kulcshelyet tölt be a demokráciában, és ugyanez érvényes az oktatás szabadságára is. Egyben arra hív fel, hogy a tagállamok határolódjanak el az összeesküvés elméletektől, valamint a Brüsszel, illetve az EP és általában, az európai együttműködés elleni nyílt támadásoktól.
Az Európai Néppárt oly módon kíván beszállni az európai választási csatába, hogy keményen elhatárolódott a populistáktól, illetve az euroszkeptikusoktól, ám Orbán Viktor kizárását igyekszik elkerülni. A kereszténydemokraták vezetése megerősítette, hogy a kongresszuson jóváhagyott határozat elsősorban Orbán Viktornak szólt, bár sem ő, sem a Fidesz nem szerepel név szerint a dokumentumban. A szöveg azonban semmiféle kétséget nem hagy afelől, hogy róluk van szó, hiszen úgy fogalmaz, hogy az EPP komolyan aggódik bizonyos tagállamokban az alkotmány, az igazságszolgáltatás függetlenségének mind jelentősebb korlátozása, valamint a korrupció ellenes harc, a sajtószabadság és a civil társadalom akadályozása miatt. Egyértelmű, hogy itt Orbánról van szó, hiszen neki ezeket a kifogásokat évek óta a szemére vetik.
Helsinkiben a 758 delegátus többsége szembehelyezkedett az illiberális demokráciával is, amikor megerősítette, hogy a populizmus és a nacionalizmus nem egyeztethető össze a haladással, a demokráciával és a jogállammal. Az elvek rögzítése azonban nem lesz közvetlen kihatással a Fideszre. Az EPP közben támogatja a Magyarország ellen folyamatban lévő összes uniós eljárást.
Orbán Viktor továbbra is nyomatja a közigazgatási bíróságok felállítását, ami szembemegy az EU elveivel, annál is inkább, mert idáig ez leghatározottabb lépés az igazságszolgáltatás bedarálására. Az új testületek a szakminiszter felügyelete alá tartoznak majd, ő nevezi ki a bírákat és ellenőrzi a bíróságok költségvetését. A hírügynökség megjegyzi, hogy az igazságszolgáltatás azon kevés állami intézmény közé tartozik, amely bizonyos mértékben még megőrizte a függetlenségét, bár Orbán már jócskán kiterjesztette befolyását a hatalmi ágra. Ez is része volt annak, hogy példátlan hatalmat összpontosított a kezében, emellett lecsapott a felsőoktatásra és a civil társadalomra, arról nem is beszélve, hogy szövetségesei átvették a sajtó jó részének az irányítását.
FAZ
Kelet-Európában akadozik a gazdasági felzárkózás. A konjunktúrát a munkaerőhiány, a sok kereskedelmi viszály és a török válság zavarta meg, de azért a növekedési ütem még mindig nagyobb, mint Nyugaton, bár egyre inkább lelassul. A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet szerint az érintett államok ráfizethetnek a nagy államokban jelentkező bajokra. Az előrejelzés leginkább attól tart, hogy azonnal a felszínre kerülnek az euróövezet szerkezeti hiányosságai, amint leáll a fellendülés. Ez pedig válságot eredményezhet. A térségben több helyütt is jönnek fel a jobbos, rendszerellenes erők, amihez társul, hogy a régió a Brexit miatt kevesebb uniós támogatásra számíthat. A jelentés a gátló tényezők sorában külön megemlíti a jogállam hanyatlását, valamint fontos intézmények gyenge működését. Ugyancsak veszélyt jelent a kínai terjeszkedés, mivel az együtt jár Peking nagyobb politikai befolyásával, továbbá fokozza a korrupció és a túlzott eladósodás veszélyét.
A fő gond azonban az, hogy nincs elég munkáskéz, így elsősorban Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban. Optimális esetben a cégek automatizálással át tudják hidalni a nehézségeket, de sokkal inkább félő, hogy rengeteg vállalat inkább áttelepül a nyugat-Balkánra, mert ott még van elég ember. Ráadásul a többségük fiatal és a bérek nyomottak.
