Két hónapja zajlik a tesztelés, és a pasinak már elege van abból, hogy nem jutnak a következő szintre. Ami lehet, hogy nem is lenne olyan nagy baj, mert a csaj bár csinos és kedves, viszont a megbízhatatlanság mintaképe, és az, hogy összekeveri a találkozók helyszíneit, csak egy apróság már. Jó gyerekkora volt, ami Posztolónk szerint még mindig tart.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Kb. két hónapja ismerem ezt a lányt és a csókon kívül nem történt eddig több. Jól néz ki, kedves, de nagyon szétszórt. Gondolom attól, hogy sok rajongója van, meg támogatják, bókolnak neki, amitől különlegesnek és tökéletesnek érzi magát, ebbe könnyű belekényelmesednie egy nőnek. De nem akarom húzni vele az időt, vagy kivárni, míg eldönti, hogy mégis jobb helyem lenne a Barátzónában. A szétszórtsága nem csak abban mutatkozik meg, hogy a találkozóink időpontjait és helyszíneit mindig eltéveszti (megbeszéltük, hogy Határ út, 16 óra, ő meg valamiért a Népligethez ment. Megcsörgetem, hogy hol van, majd, mint a villám, söprök át) és már megszoktam, hogy előtte kétszer küldök megerősítést.
Nem csak velem ilyen, amiket mások kérnek tőle, azt is elfelejti. Nem felejti el viszont kikészíteni az arcát, x márkát hordani, meg befésülködni, ruhát választani. Neki nagyon kényelmes gyerekkora volt, ami most is tart szerintem. Ha vitázik, képes fél óra alatt összeveszni velem, ha épp erősködöm valamin, akkor azt mondja, hogy én nem tisztelem eléggé és akkor ebből nyilván nem is szeretem (ami végül is érthető lenne, merthogy párnak még nem igazán nevezném magunkat) ez ilyen büntetésforma nála. Pl. én megjegyeztem, hogy szerintem az Ad Astra nem egy jól sikerült film, ő meg nem tudta ezt megcáfolni, csak azzal jött, hogy neki miért tetszett, de az mind általános volt, hogy effekt meg látvány... nekem meg ez kevés. Képes volt azzal büntetni, hogy „jó, akkor hagyjuk...” és nem szólt hozzám...
Azt is bírom, amikor egy-egy könnyed (értsd: komolyabb tét nélküli) vitába hajló beszélgetést azzal zár le, hogy még egy húzásom van... Ha dicsérem, azt mondja, nem szívből mondom. Gondolatolvasó is. Pedig nem vagyok lekezelő vele, egyik barátnőmmel sem voltam az soha,.. nem tudom, mit akar, mert ha nem azzal találkozik, aki a legjobban bejön neki, akivel minden tökéletes, akkor nem marad vele ennyi ideig. Ha meg tökéletes minden, ha van összhang, és túl vagyok már az általános tesztidőszakon, miért nem hagyja, hogy tovább lépjünk? Ez egy dolog. Szerintem ez nem csak szeszély nála, hanem típushiba: nem volt még a felelősségének valódi próbája, mert mindent megoldottak eddig helyette. Nem tudom, mire számít, mert nem hinném, hogy örökre így maradna ez az állapota.
