Minden karácsonykor a családok a szépen feldíszített karácsonyfák – legyenek igaziak vagy műfenyők – köré gyűlnek ünnepelni. Azonban abba kevesen gondolnak bele, hogy mitől is ennyire hihetetlenek az örökzöldek, amikkel évente csak néhány napot foglalkozunk. Jöjjön hát néhány titok a fenyők életéről.
Egy trükk, amit ne próbáljunk ki megfelelő védőfelszerelés nélkül: a szibériai lucfenyő vagy az erdeifenyő egy ágát tegyük -196 Celsius-fokos folyékony nitrogénnel teli tartályba. Ha a növényt előzetesen lehűtöttük -20 fokra, akkor túl fogja élni.
Ez a hihetetlen hidegtűrő-képesség kedvez a tűleveleknek, hiszen a szibériai erdőkben télen -60 fok alá is csökkenhet a hőmérséklet. Az, hogyan is csinálják ezt a fák, csak részben ismert – mondta Richard Strimbeck, a Norvég Tudomány- és Technológiai Egyetem szakértője.
Ami valószínűnek tűnik, hogy a faszövet üveggé változik. Ebben az értelemben az üveg szó jelentése kristályos szerkezet nélküli szilárd anyagot takar – ahogy az ablaküveg esetében, csak ezúttal cukorból, fehérje- és vízmolekulákból.
„Amint a molekulák ebben az üveges állapotban vannak, nem tudnak mozogni, vagyis nem tudnak reakcióba lépni” – mondta Strimbeck. A fagyás előtt a fák anyagcseréje nullára csökken, a sejtjeiket nem károsíthatja a rendkívüli hideg sem.
Ha a tél közeleg, a fák vizet vonnak ki a sejtekből a környező szövetekbe is, így a duzzadó jégkristályok nem repesztik meg a sejtfalat.
A hideg időjárásra való felkészülésnek ezt a folyamatát keményedésnek hívják, és úgy tűnik, a fák az évszakonkénti fényciklus és a hőmérséklet kombinációja alapján határozzák meg, hogy mikor kell felkészülniük. A szakértő szerint azonban a pontos mechanizmusok nagyrészt rejtélyesek maradnak.
Tarantulák
Az észak-amerikai Appalache-hegység déli részén, Tennessee és Észak-Karolina keleti felén, az 1645 méteren lévő fenyőerdők a világ legkisebb tarantuláinak (Microhexura montivaga) élőhelyei. Ezek a barna pókok mindössze negyed centiméter hosszúak.
Veszélyeztetettek, csak néhány csúcson élnek, és ott is apró közösségekben. Egy észak-karolinai hegyen csak egy sziklacsúcson és egy közeli sziklán figyelték meg őket.
A Fraser-jegenyefenyő és a vörös lucfenyő biztosítja a menedéket, ami ahhoz szükséges, hogy a ezek a pókok sziklás, mohás élőhelyei hűvösek és nyirkosak maradjanak. A túl sok napfény kiszárítja a pókokat, a túl sok víz pedig nem jó a hálóiknak.
Magasság
A plafonig érő karácsonyfák nagyjából tízévesek, ám a megfelelő körülmények mellett elképesztő magasságig is nőhetnek a fák.
A világ legmagasabb Douglas fenyője 99,7 méteres, és Oregonben nőtt ekkorára. Ez a világ legmagasabb tűlevelűje, ami nem vörösfenyő – utóbbi kategóriában ugyanis 115,55 méteres a rekord, és a Hyperion óriás örökzöld mamutfenyő tartja, amely Kaliforniában található.
Egy korábbi tanulmány szerint sokkal magasabbra már nem nőhetnek a fák. 122 és 130 méter között a gravitáció hatása már túlzottan megnehezíti, hogy a magasabban lévő szövetekbe is víz jusson.
Saját ökoszisztéma
Egy fa, ami olyan magas, mint egy futballpálya, önmagában egy külön világ. „A fák tetején olyan, mintha egy másik életközösség lenne” – mondta a BBC-nek Brian French, egy oregoni nonprofit szervezet társalapítója, amely a világ legnagyobb és legöregebb fái megőrzését tűzte ki célul.
Társával gyakran másszák meg az Egyesült Államok nyugati partján lévő hatalmas örökzöldeket, és amit fent találnak, az az élet réteges világa. Néhány magas fán 30 vagy 60 méterig nincsenek is ágak. Alul az erdei talaj nedves és szivacsos, de a koronán a szél hideget és szárazságot okoz, kemény és kellemetlen környezetet előidézve.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs élet a magasban. Az odúk és az ágak olyan madaraknak biztosítanak menedéket, mint a veszélyeztetett foltos bagoly, vagy olyan emlősöknek, mint a repülő mókus és a fenyőpocok, amelyek egész életüket a fán élhetik le, anélkül, hogy a földet érintenék. A zuzmók téli eleséget jelentenek.
Előfordult az is, hogy a mászók két szalamandrát találtak egy Douglas fenyőn 76 méter magasban.
A klímaváltozás hatásai
A fenyőfák meglehetősen jól alkalmazkodnak és képesek növekedni azokon a területeken is, ahol nem őshonosak. A Fraser-jegenyefenyő, amely Appalache-hegységnek csak a déli csúcsain őshonos, ma már Észak-Amerika egyik legnépszerűbb karácsonyfájává vált, Michiganben és Oregonban is sokan termesztik, és az Egyesült Királyságban is elkezdtek vele foglalkozni.
A kutatók azonban aggódnak amiatt, hogy milyen hatása lesz a klímaváltozásnak az örökzöldekre. Ha a téli hőmérséklet nem elég hideg, akkor egyes fajok nem kapják meg az üzenetet, hogy időben „ébredjenek fel” tavaszra – figyelmeztet Strimbeck.
A hőmérséklet is befolyásolhatja a fák növekedését és a tűlevelek korának változását. Márpedig minél öregebb a tűlevél, annál kevésbé hatékony a fotoszintézis.
A túl sok hő károkat is okozhat bizonyos fenyőknek, a luc és az erdei fenyő nem tudnak ellenállni a melegnek. Nagyjából -2,8 fok az a határ, amikor a fotoszintézis lelassul, miközben a vízvesztés felgyorsul.
A kutatók szerint fontos, hogy a termelők is felkészüljenek a klímaváltozás kihívásaira és a fákra gyakorolt hatásokra.
(Fotó: pixabay.com/eak_kkk)
