Szerencsére sokak már felébredtek, és belátták a biztonságot nyújtó „hivatalos elrendezés” óriási előnyeit. Lakáskiadásról beszélek.

Az adózás kikerülése helyett egyre többen választják a hivatalos utat, és egyre kevesebb nyugtató fogy a gyógyszertárakban – egyéni hasonlatommal élve.

Ismét egy felmérésre hagyatkozom, amikor azt mondom, hogy a közjegyzők által hitelesített lakásbérleti szerződés mennyisége az elmúlt években rohamosan megnövekedett. A nagyobb biztonság és a későbbi viták, sok esetben bírósági pereskedés kizárása érdekében egyre többen választják a hivatalos utat. 

A lakástulajdonosok, akik bérbe adják ingatlanjukat a legtöbb esetben azért folyamodnak közjegyzőhöz, mert félnek attól, hogy nem fizető, esetleg az ingatlant elhagyni nem hajlandó bérlőktől kívánják megóvni – teljes joggal – magukat.

Ami ilyen esetben teljes biztonságot nyújt, az valóban a közjegyzői okirat. Ennél ugyanis azonnali – közvetlen – végrehajtást lehet eszközölni. S mivel a – közjegyzők eddigi tapasztalatai azt mutatják – legtöbb problémás eset a nemfizetésből adódik, igen nagy biztonságot ad a hivatalos eljárás.

A közjegyzői okiratot, pontosabban az eljárás díját ráadásul nem is a bérbeadó fizeti ki (persze másként is megbeszélhetik), hanem a bérlőnek „kell” állnia. Annál is inkább, mivel a számlát kizárólag a bérlő nevére állíthatja ki a közjegyző, erre törvény van.

Magyarországon csaknem fél millióan, de véleményem szerint még ennél is jóval többen élnek albérletben, és a kiadó lakások száma is rohamosan nő. A kiadó lakások kínálata nyáron a legmagasabb, pontosabban nyár végén,  az ősz beköszöntével már nehéz albérletet találni, főleg a fővárosban. Az egyetemekre, főiskolákra felvételt nyert vidéki diákok ugyanis óriási százalékban választják a lakásbérletet – mint lehetséges megoldást – tanulmányaik elvégzéséhez.

Amikor ingatlant adunk ki, nem kell szépíteni: Óriási kockázatot vállalunk, hiszen tulajdonunk birtoklását átruházzuk egy vad idegenre. Ez azt is jelenti, hogy a bérlőt birtokvédelem joga is megilleti, ami annyit tesz, hogy kizárólag a bérleti szerződés megszűnésének időpontjában lehet „kitenni” a lakásból.

Itt jön be a gyakori sajnálatos eset, hogy a bérlő nem igazán szeretne távozni a lakásból még annak ellenére sem, hogy fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget. Nos, ilyenkor hosszú ideig tartó pereskedés árán tudjuk csak elérni, hogy kiköltözzön az ingatlanból – kivéve, ha közjegyző által aláírt és hitelesített szerződést kötöttünk vele. (Nem is beszélek most arról, hogy egyáltalán nem is létezik szerződésünk, akkor igen nagy bajban vagyunk.)

A közjegyzői okirat egy biztosíték a bérbe adó számára, és ezt bizonyítja, hogy az elmúlt években több, mint ötven százalékkal nőtt az ilyen szerződések száma. A közjegyző ilyen esetben nem más, mint egy megelőző jogvédelem, egy hatóság, aki több módon is segít a bérbeadónak.

A közjegyzői okiratba belefoglalt lakásbérleti szerződés ugyanis egy kötelezettségvállaló  nyilatkozat születik, melynek értelmében azonnali végrehajtás indul a jogosulatlanul ott lévő, vagy nem fizető bérlő ellen, akit azonnal ki is költöztethetnek az ingatlanból.

Nagyon jó ötletnek tartom, hogy már több nagyobb ingatlaniroda is feltételként határozza meg a közjegyzői okiratot egy birtokbavételnél, épp úgy, mint a kiköltöző nyilatkozat megtételét a bérlő részéről, ha a szerződés bármilyen okból megszűnne. 

Okos döntés, okos, előrelátó gondolkodás. 

Aki már megjárta…..tudja…..és valószínűleg többször nem követi el ugyan azt a hibát, aki pereskedett bérlővel, valószínűleg fontosabbnak tartja a hivatalos eljárást, mint, hogy havi párezret „tisztán” tudjon a zsebében.

Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/