A látnivalók korántsem érnek véget az Andrássy út végén a Hősök terével. Sétáljunk beljebb, lesz még bőven látnivaló!

A Hősök tere mögött két kisebb hídra is rálelhetünk.

1. A Zielinski híd

Ez az a híd, amely az Andrássy út folytatásának tekinthető, és közvetlenül a milleniumi emlékmű mögött található. 1896-ra, a híres Ezredévi Kiállításra készült el. Tervezője Zielinski Szilárd, ki a Klotild-palotákat is jegyző Korb Flóris - Giergl Kálmán párossal fogott össze a kivitelezéskor. A vas szerkezetű híd alapjai betonból vannak, a pillérek mészkővel burkoltak. Érdekesség, hogy ma már nem az eredeti kandeláberek vannak rajta. A régi kandeláberek a második világháborúban megsérültek, és az ötvenes évek elején a felrobbantott Lánchíd maradványaiból mentették ki azokat a kandelábereket, amelyeket itt helyeztek el. Ennek az eredménye az, hogy a ma itt látható kandeláberek ugyanúgy néznek ki, mint a Lánchíd kandeláberei. 1994-ben, Zielinski halálának 70. évfordulója óta az ő nevét viseli a híd. Zielinski Szilárd tervezte a szegedi, a kőbányai, a margitszigeti víztornyot és számos kisebb hidat is. A vasszerkezetek tervezése mellett a vasbeton építés egyik hazai meghonosítóját is tisztelhetjük benne.

2. A Wünsch híd

Arról már volt szó egy korábbi írásban, hogy a vonal eredetileg feljött a felszínre, és az Állatkert előtt volt a végállomása. Ez a híd, azaz inkább felüljáró ehhez a felszíni szakaszhoz épült eredetileg: ezen lehetett átkelni a sínek felett. A vonalat 1972-73-ban meghosszabbították a Mexikói útig, így ez a felszíni szakasz megszűnt létezni. Hogy a Wünsch híd mégis állva maradt, arra ipartörténeti jelentősége ad magyarázatot. Ez Magyarország első vasbeton szerkezetű hídja.

3. A Gundel

A Wünsch híd után, de még a Robinson étterem előtt jobbra kitérve aszfaltozott járda vezet ki a tóhoz, ide kisétálva megnézhetjük a földalatti mai vonalának födémjét - ezen szívesen elüldögélnek a kacsák. Visszatérve folytassuk sétánkat a Szépművészeti Múzeum oldalában, a tó mentén továbbhaladva. Hamarosan a hazai gasztronómia egyik legismertebb központjához érünk.

Először az Állatkert megnyitása (1866) kapcsán nyílt itt étterem, először a viszonylag ismeretlenül maradt Klemensz irányítása alatt. A nagy fellendülés 1894-ben indult be. Wampetics Ferenc, látva a közelgő világkiállítást, az építendő földalattit, a szomszédos állatkertet, jó üzletnek gondolta az étterem átvételét. Bauer Ervinnel újabb, nagyobb épületet terveztetett, és az új étterem hamarosan fogalommá vált Pesten: irodalmárok, politikusok és művészek törzshelye lesz a Wampetics vendéglő. Tőle 1910-ben került az étterem Gundel Károlyhoz, aki új szintre emeli a gasztronómiát: megújítja az étlapot, a kiszolgálást és az egész konyhai rendszert. A túl zsírosnak, unalmasnak ítélt hagyományos magyar konyhát franciás jelleggel újítja meg, és viszi sikerre. Annyira jól megy az üzlet, hogy idővel a Gellért Szálló éttermének és bárjának üzemeltetését is átveszi. "A Gundel Étterem nagyobb, jobb hírverés Budapest számára, mint egy hajórakomány turistaprospektus" - írta a The New York Times 1939-ben.

(kép: gundel.hu)

A második világháború után a családot német származásuk miatt 1951-ben kitelepítették egy tanyára. Az így elárvult Gundel a szocializmus tömegétkeztetésének a színvonalára esett vissza. Egy nagyobb felújítás sem segített ezen, az 1980-as újranyitás után sem lett sokkal magasabb a színvonal. Az újabb felemelkedés a Ronald Lauder és George Lang (Láng György) párosnak volt köszönhető. "Nagy ágyúk" jelentkeztek be az étteremért: Ronald Lauder az Estée Lauder egyik örököse, korábban bécsi nagykövet is volt. Lang úr pedig, aki 1947-ben hagyta el Magyarországot, New Yorkban lett világhírű éttermes. Meglett a szaktudás is, a pénzügyi háttér is. 1991-ben megveszik a Gundelt, és egy nagy felújítást követően, 1992-ben újra megnyitják. Az új sztár séf Kalla Kálmán lett, aki korábban Washingtonban Zwack Péter nagykövet szakácsaként dolgozott. 1991-ben II. János Pál pápának szolgált fel ételt a Gundel csapata Pannonhalmán, 1996-ban pedig II. Erzsébet brit királynő látogatott el a Gundelbe. 2004-ben jött az újabb tulajdonosváltás, angol tulajdonba kerül az étterem. 2018 óta új séf, Litauszki Zsolt viszi tovább a megújító hagyományokat. Az étterem nevéhez fűződik a jól ismert Gundel palacsinta, de a spárga, mint köret hazai meghonosítása is.

4. Az Állatkert

Az Állatkertről szinte képtelenség röviden írni, így csak nagyon vázlatosan futhatunk most át a történetén.

Bár már az 1840-es években is sürgették létrehozását, csak a forradalom és szabadságharc, majd a Bach-korszak után jöhetett létre a fővárosi Állatkert. 1861-ben tért haza Xantus János Amerikából, aki a Smithonian Intézet munkatársa, elismert természettudós volt. Ő lett a kezdeményezés motorja, és ahogy az 1860-as években már elindult a Városliget rendezése is, helyszín is adódott hozzá. Az első állatok adományokként érkeztek, Szkalinszky Antal és Koch Frigyes Henrik építészek pedig ingyen szállították az építészeti terveket az első épületekhez és az első (ma már nem álló) bejárathoz. Az Állatkert 1866. augusztus 9-én megnyitotta kapuit.

Az Állatkert az 1866-os megnyitás után

A további fejlesztések érdekében bizottság alakult, ennek felkérésére fiatal tehetségek is lehetőséget kaptak - így került építészeti megbízáshoz az ifjú Kós Károly és Zrumeczky Dezső, akik nevét a Wekerle-telep tervezése kapcsán is ismerhetjük. Építészetük magyar és erdélyi népi stílust hozott az Állatkert építészetébe (ld. lentebb a Bölényház és a Zsiráfház épületeit, amelyek mára az eredetinek megfelelően épültek újra.) Az akvárium mozaikos, kagyló és korall berakásos díszítését Neuschloss Kornélnak köszönhetjük. A városligeti hőforrások vize a Räde Károly és Ilsemann Keresztély által tervezett Pálmaház fűtését is megoldotta.

Madarak háza (ma: Ausztrál ház) a Magyar Építőművészetben, 1909

1907-ben a főváros a mai Hungária körgyűrű felé elő területet átadta a mutatványosoknak, hogy ott működhessen a "Vurstli". A helyszűkébe került Állatkert így területét csak felfelé tudta növelni: így jött létre a Kis-szikla és a Nagy-szikla. Ezek vasbeton szerkezeti vázzal épültek, így kívülről és belülről is hasznosíthatók lettek. A Nagy-szikla a Karszt-hegység szürke mészkövét, a kisebbik pedig durva gránittömböket és vastag gneisz táblákat utánoz.

1911: Épül a Nagy-szikla

Bölényház, 1912

Zsiráfház, 1912

Neuschloss Kornél mindenféle díjazás nélkül készítette el két építmény terveit: az újabb főbejárati kaput, valamint a Vastagbőrűek Házát (Elefántházat). Utóbbi kupoláit és tornyait a Zsolnay-gyárból beszerzett csempék és kerámiák díszítik. Érdekesség, hogy a hozzáépített minaret tornyot a török követség tiltakozására visszabontották - mára újra pótolták. Másik érdekesség, hogy a víziló és az elefánt még a Darwin előtti, Linné féle besorolás szerint számított "vastagbőrűnek".

Az állatok elhelyezésére két fő elv fordul elő az állatkertekben: a rendszertani csoportosítás, vagy a földrajzi hely szerinti csoportosítás. A budapesti állatkertben mindkét elv megtalálható. Az 1910-es évek építkezései után csak a Bagolyvár és a Zenepavilon maradt eredeti állapotában. A Nagy-tavat megnagyobbították és mélyebbé építették át. A Kis-sziklában mozitermet rendeztek be. Az új állatokat elsősorban adományozók útján igyekeztek beszerezni - közülük kiemelkedik Kittenberger Kálmán, a híres természetbúvár és vadászíró, aki oroszlánokat, hiénákat és sok madarat adományozott. Híres állat lett Jónás, a viziló. Az épületeiben és állatállományában is megújult intézményt 1912. május 20-án nyitották meg újra Bárczy István főpolgármester jelenlétében.

Az első világháború az Állatkertet nagy anyagi nehézségekbe taszította, de a harmincas években új építkezésekkel, felújításokkal sikerült új életet hozni a kertbe. Ekkor épült meg a "Krokodilusok háza" és épült át a Pálmaház. 1935-től 1943-ig még egy lovarda is működött itt.

A romeltakarítás után az állatállomány visszapótlása csak lassan, hosszú évek alatt valósulhatott meg. A nyolcezer köbméternyi törmelékeket a régi hangversenytérre hordták össze - ez lett az új szabadtéri színpad lejtős nézőterének az alapja. (1962 óta a japánkert található ebben a sarokban.) Az állatkert 1945. május 1-én újra megnyitott. A dísznövények helyén káposzta ágyások, a kerítéseken futóbab fogadta őket. 1948-ban már 250 állatuk volt, de zömmel hazai fajok - így az állatkert cirkuszosokkal vette fel a kapcsolatot, hogy a vadállataiknak ingyen adnak helyet. Az újjáépítést még levezényelte, aztán 1948-ban, 19 évi szolgálat után nyugdíjba vonult Nádler Herbert igazgató.

A Dózsa György út kiszélesítése kapcsán egy három méter széles sávot elvettek az Állatkert területéből - ennek emléke, hogy itt homorú szegmensekből álló téglakerítés látható, nem a régi kerítés. Az újjáépítést a vasfüggöny leereszkedése is hátráltatta, például az akvárium 3 centi vastag biztonsági üvegét csak minisztériumi engedéllyel lehetett beszerezni Belgiumból.

A következő megújuláshoz a centenárium, az 1866-os megnyitás századik évfordulója adott lökést. Új Zsiráfház és új Bölényház épült - mára mindkettőt elbontották, csakúgy, mint az 1967-ben épült Teveházat. A hivatalos ünnepi programot a vendégek állatadományaival egészítették ki. Ennek kapcsán az is felmerült, hogy az egyre szűkösebbnek bizonyuló állatkertet költöztessék ki a Városligetből a Hűvösvölgybe, de ebből végül nem lett semmi. 1971-ben a Vadászati Világkiállítás rekord népszerűséget hozott, abban az évben 1,7 millióan látogattak el az Állatkertbe.

1987-ben adták át az emberszabású majmok házát, majd a rákövetkező évben az átépített Bagolyvárat, immár Farkastanya névvel. A lebontott Struccház helyén 1987-88-ban épült fel Kós Károly terveihez hűen a Szarvasház, amit 1991-ben a Kenguruház felújítása követett. Így a 125. évfordulóra ismét megújulhatott az Állatkert.

2019: Épül a Biodóm

A kétezres évek elején jött létre a Sarkvidéki Panoráma. 2012-ben a Nagy-sziklában megnyílt a Varázshegy, és átadták a Kós Károly tervei alapján újjáépített Bölényházat és Zsiráfházat. 2015-ben mutatták be a Biodóm terveit, amellyel a néhány évvel előtte megszűnt Vidámpark területét az Állatkert kaphatja meg. Felújították, és az utca felől is elérhetővé tették a régi Körhintát, és megőrizték a régi, favázas hullámvasutat is.

5. Széchenyi gyógyfürdő

A fürdő vizét Zsigmondy Vilmos bányamérnök sikeres hévíz kutatása alapozta meg. Erre először 1881-ben épült fürdő a városligeti Nádorszigeten, Artézi fürdő néven.

A fürdő hamar nagyon népszerű lett, így a város tervbe vette kibővítését. Ehelyett végül egy nagyobb, új fürdő megépítése mellett döntöttek.

A terveket Czigler Győző műegyetemi tanár készítette el, de csak az ő halála (1905) után, 1909-ben kezdődött meg az építkezés. (Czigler Győző tervezte az Andrássy út 3. alatti Saxlehner-palotát, a Hunyadi téri és a Hold utcai vásárcsarnokot, a Kőbányai Sörgyár épületét és a KSH központi épületét is.) Ezt az újabb fürdőt 1913-ban nyitották meg - ezt az épületrészt ma Czigler-szárnyként emlegetik, és tervein erősen érezhető Ybl Miklós ma már nem álló margitszigeti fürdőjének hatása. Czigler halála után Dvorzsák Ede egyetemi tanár és Gerster Kálmán fejezték be a munkát.

Paul János távlati képe 1910 körül

A három kupolával díszített, eklektikus épület külső szobrait Telcs Ede és Maróti Géza készítették. A barokkos főkupolát körülvevő, inkább szecessziós hatású vízi szörnyek különösen megérdemlik a figyelmet.

A hallba belépve impozáns mozaikcsempe képekre találhatunk, ezeket Dudits Andor, Róth Miksa és Vajda Miklós készítették. A kupola közepén a Napisten négyes fogatát látjuk, körülötte a tizenkét hónap allegorikus megjelenítése látható négy táblán. Az ablakok között az egyiptomi, a görög, a római és a török fürdőkultúra képei, még kijjebb a hő-, gyógy-, szökő- és ivóforrás mozaikképei, a két boltmezőn pedig az Erő és a Szépség allegorikus figurái láthatók. A bejárattal szembeni fülkében Róna József szobrászművész bronz szökőkútja áll. Eredetileg a tó felé eső rész volt a férfi részleg, és a későbbi Vidámpark felé eső oldal volt a női részleg. Ezt a felosztást 1981-ben itt szüntették meg Budapesten először, lehetővé téve a családok, baráti társaságok közös fürdését. A női részleg ma a fizikoterápia területe.

A fürdő továbbra is nagyon népszerű volt, így az első világháború után újabb bővítés következett. 1926-ban írták ki a bővítésre a pályázatot, és 1927 augusztusára már el is készült a népfürdő szárnyak bővítése és egy fürdőstrand-uszoda létesítése. Ezt a bővítést a Gellért-fürdőt is jegyző Hegedűs Ármin tervezte. Bár közel három évtizednyi idő telt el a két tervezés között, a "Szecska" így is egységes képet mutat. A 21. század első évtizedében az épület jelentős részét modernizálták és felújították.

"A Széchenyi-fürdő gyógyvize nátriumot is tartalmazó kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonátos termálvíz, fluorid és metabórsavtartalma is jelentős. Kiválóan alkalmas az izületek degeneratív betegségeinek, idült és félheveny izületi gyulladások gyógyítására, ortopédiai, baleseti utókezelésekre és ivókúra formájában a gyomor, a bélrendszer, az epeutak, a légzőszervek idült, gyulladásos állapotainak kezelésére" (Meskó, 2001)

6. Vajdahunyadvár

Miután a fürdő ligeti főbejárata előtt megtekintettük Zsigmondy Vilmos szobrát, keljünk át az úton. A túloldalon, a tó partjához érve, a kőburkolatos korláton egy apró szobrocskára is rátalálhatunk, ez Kolodko Mihály ironikus alkotása. Innen már jól látható Alpár Ignác lenyűgöző alkotása, a különböző építészeti stílusokat ötvöző Vajdahunyadvár. Az odavezető úton Alpár Ignác szobrát, a "várkapun" belépve jobbra pedig domborművét is megpillanthatjuk.

A milleniumi kiállításra készülődve 1893-ban pályázatot hirdetett a kiállítás történelmi épületcsarnokának megtervezésére, "amelyben a történelmi emlékek lesznek elhelyezve". Ezen négy építész művét ítélték a legérdekesebbnek, de egyiket sem ítélték megépítésre alkalmasnak, így egy újabb fordulóra hívták meg négyüket. Ezen már Alpár Ignác terve nyert. Két hónap megfeszített munkával 1894-ben megszületett a végleges terv. Az épületcsoport három épületből állt. Bár ezek egyes műemlékek másolatainak benyomását keltették, valójában szabad kompozíciók az adott építészeti stílus jegyeivel, időrendi sorrendben egymáshoz kapcsolva.

A híd után egy 15.-16. század fordulóját képviselő kaput láthatunk. A kapu oldalában álló román stílusú torony külső falán a vajdahunyadi vár bejárója feletti erkély másolata van, a jobboldali szögletes bástyatorony annak a segesvári toronynak a másolata, amelyet egyébként pont egy Alpár Ignác tervezte épület, a segesvári megyeháza építése miatt bontottak le. Ennek előfalára egy reneszánsz formájú kapu került.

A kapun át a belső udvarba érve balra a román stílusú épületrészt láthatjuk, egy kerengő részleteivel, és egy román stílusú templommal. A templom épülete szabad kompozíció, de a kapu és bent az oszlopfők a jáki templom méretarányos másolatai. Napjainkban népszerű esküvői helyszín.

A szemközti oldalon U alakú alaprajzzal a gótikus, avagy "csúcsíves" épületcsoport állt. Ennek legnagyobb terme a Vajdahunyadvár lovagtermének másolata. Ennek a tó felőli oldala fél-támpillérekkel kitámasztott, közöttük gótikus ablakokkal. A beforduló épületrészt a segesvári vár kaputornyának másolata alkotta.

Terjedelmére nézve legnagyobb a reneszánsz-barokk épület, amely két belső udvar köré szerveződött. A hátsó homlokzaton kronologikus sorrendben követik egymást a bártfai városházáról vett ablakok, egy korai reneszánsz stílusú erkély, a brassói Katalin bástya sisakjának másolata, az eperjesi Rákóczi ház egy részlete és a lőcsei városháza tornya. Az épület udvar felőli oldalát Mária Terézia-korabeli palotahomlokzat képezi, közepén a tetőt a gyulafehérvári vár Károly kapujának motívuma ihlette.

Az eredeti, kiállítási épület fa teherhordó szerkezettel, kitöltő téglafallal épült, kivéve a román épületcsoportot. A kortársak zöme dicsérően írt az ideiglenes épületről. Még tartott a kiállítás, amikor az épület átmeneti megtartása mellett, majd tartós anyagokból újjáépítés mellett döntöttek. Az Ezredéves Kiállítás bezárása után a mezőgazdasági kiállítás anyagát költöztették ide, de a korhadásnak indult gerendák sürgős cselekvést követeltek. Darányi Ignác földművelődésügyi miniszter és a főváros is támogatta az újjáépítést.

Az újjáépített épület néhány kisebb ponton tért csak el a favázas változattól. A reneszánsz épület két nyitott udvarából üvegtetővel fedett lett, ezzel növelve a kiállítási tereket. A gótikus épületnél elhagyták az árkádos külső lépcsőt és a reneszánsz oldalon a kaput, mert a két épületet egy új összekötő épületszárnnyal kapcsolták össze. A románkori épületrészben a kerengő körüli helyiségek funkciója változott, valamint a jáki templom kapuzatot néhány lépcsőfokkal magasabbra emelték. Az építkezés 1901 és 1906 között zajlott le.

Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Zielinski_h%C3%Add
https://14.kerulet.ittlakunk.hu/kozlekedes/150916/tudjatok-miert-kulonleges-varosligeti-mellett-allo-kis-híd
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/budapest-titkai-a-varosliget-ma-mar-sehova-nem-vezeto-kis-hidja/
https://gundel.hu/rolunk/
Ráday Mihály: Új Városvédőbeszédek. Tarsoly kiadó, Budapest, 2001., p.204.
Szidainé Dr. Csete Ágnes: A 125 éves Budapesti Állat- és Növénykert története. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 1991
Dr. Holdas Sándor: Az állatkert - belülről. Agroinform Kiadó, Budapest, 2008.
https://zoobudapest.com/rolunk/fejlesztesek/varazshegy/varazshegy
Meskó Csaba: Gyógyfürdők. (A mi Budapestünk) Városháza Kiadó, Budapest, 2001.
http://www.szechenyifurdo.hu/mult-es-jelen
Hajós György - Kubinszky Mihály - Vámossy Ferenc: Alpár Ignác élete és munkássága. Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest, 2005.

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!