Négyszer több rendőrre lenne szükség, hogy ne kelljen az állományt túlóráztatni – állította parlamenti bizottsági meghallgatásán az új országos főkapitány májusban. Azóta is folyik a vita arról, hogy mi lesz, ha a túlórát jövőre szabadnapban adják ki. Összeomlik a rendőrség, mert mindenki leszerel? Inkább végre értelmes szakmai vitát kellene folytatni arról, mi a rendőrség feladata, s ehhez hány ember kell.
Négyszer több rendőr kellene ahhoz, hogy ne legyen szükség túlmunkára – mondta 2018 tavaszán a parlamenti bizottsági meghallgatásán Balogh János még országos főkapitányjelöltként, aki azóta az ORFK vezetője. A dolog most hirtelen aktuálissá vált, mert valakinek eszébe jutott: jövőre már nem fizethetik ki az állomány számára a túlórát, hanem azt csak szabadidőben lehet kiadni.
Vagyis: egyszerűen összeomlik a rendőrség, ha a túlmunka helyett mindenkinek szabadnap járna? Pintén Sándor belügyminiszter Demeter Márta akkor független képviselő kérdésére tavaly augusztusi írásbeli válaszában arról adott tájékoztatást, hogy összesen 1,68 millióval több túlórát teljesített 2017 első félévében a hivatásos állomány, mint a menekültválság kezdetén, azaz 2015 első félévében. Így az egy rendőrre jutó túlórák száma elképesztő mértékben, két év alatt 87,5-ről 131,9-re nőtt.
Ugyanakkor kiderült az is, hogy 2015 és 2017 között a nagyjából új 2500 felvételessel több mint 33 ezerre nőtt a rendőrök száma. Miközben megszűnt a menekültválság, így eléggé nehezen érthető, hogy a nagyobb létszámú állomány tagjainak kevesebb feladat mellett miért kellett többet túlórázniuk.
Erről kellene valamilyen értelmes vitát folytatni. Ami azért is nehéz, mert azt sem igazán tudni, egyáltalán hány rendőr szolgál ma Magyarországon. Mert például az Országgyűlés Hivatalának adatai szerint – a Terrorelhárítási Központtal és a Nemzeti Védelmi Szolgálattal együtt – már 2015-ben valamivel több mint 36 ezer hivatásos állományú rendőr volt.
De ahány forrás, annyi adat. A parlamenti információs szolgálat 36 ezerről tudott, más források meg 2017 derekán 33 ezer emberről írtak. Pongó Béla, a Független Rendőrszakszervezet vezetője pedig a Népszavának most 38-39 ezer hivatásost említett. Vajon melyik szám az igaz, hiszen tíz-húsz százalékos különbségekről van szó?
És akkor számoljunk tovább: Pintér szerint 2017 első félévében a túlórák száma egy rendőrre vetítve meghaladta a 131 órát. Ez havi 21-22 óra, tehát két és fél munkanap, vagyis egy évre vetítve legalább 250 óra, ami csaknem másfél hónapnyi munkaidő. Tehát a rendőrnek legalább két hónap szabadság járna jövőre, ha a túlmunka mértéke nem csökken, s azt nem fizetik ki.
Ezzel együtt sincs szó arról, hogy a túlóra megszüntetése érdekében az állomány létszámát a négyszeresére kellene növelni. Balogh főkapitány ebben igen nagyot tévedett. Amennyiben a feltételek nem változnak, a problémát a létszám nagyjából húsz százalék körüli emelésével orvosolhatnák.
Kellene tehát legfeljebb újabb hat-hétezer rendőr – szóval semmikképpen nem négyszer több –, ami persze nincs ingyen. Ha minden járulékos költséggel számolunk, ez tényleg nem kis pénz: akár harmincmilliárd is lehet. Ami persze kétségkívül kétszerese annak, amit túlórában kifizetnek. Szóval az új rendőr többe kerülne, a meglevő állományt viszont nem dolgoztatnák halálra.
Hogy mi a jobb? Az emberek valóban a pénzre hajtanak, s bevállalják, hogy havi 25-30 ezer forintért 12 hónap alatt több mint 13-at dolgoznak? S ha ezt a pluszpénzt elvesztik, inkább leszerelnek? Megbízható adatok erről sincsenek, de hogy sokan távoznak, az biztos. Másfelől erősen aggasztó, ha az aktuális kormány éppen azokat a sokszor tapasztalt embereit veszíti el, akiknek a közrend és a közbiztonság fenntartása a legfontosabb feladata.
Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint idén júliusban 91-en szereltek le, egyéb jogcímen – áthelyezés, elhalálozás, nyugdíjazás fegyelmi okokból történt elbocsátás miatt – további 65-tel csökkent a létszám. Ez a 156 fős csökkenés a rendőrség szerint nem számít kiugrónak: 2018-ban eddig átlagosan havi 146 rendőrnek szűnt meg a hivatásos jogviszonya. Kérdés, hogy a rendőrséghez érkezők száma elegendő-e ennek ellensúlyozására? Az ORFK közleménye szerint 2018-ban eddig 515 új rendőrt vettek fel. (Forrás: Népszava)
És itt kellene elkezdődnie a szakmai vitának arról, mi a rendőrség feladata. Az biztosan nem, hogy minden sarkon álljon egy egyenruhás, bár a kormányzat szerint a közterületi rendőri jelenlét a leghatásosabb módja a bűncselekmények megelőzésének. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű, hiszen a kriminalitást számos tényező befolyásolja, így a társadalmi-vagyoni különbségek, a szociális ellátások vagy a közoktatás helyzete, a lakhatási feltételek, de még az épített környezet kialakítása is, gondoljunk csak a közvilágításra.
Mindez külön tanulmányt érdemelne, de érjük be most néhány adattal. Például azzal, hogy a KSH szerint az ismertté vált bűncselekmények száma tavaly 226 ezer volt, ami a 2010-es 447 ezernek alig több mint a fele. Más kérdés persze, hogy ennek magyarázata nem kis részben a Btk. módosítása: például a vagyon elleni bűncselekmények esetében húszezerről ötvenezerre nőtt a szabálysértési értékhatár, de történt más változás is.
Aki közokiratot vagy bankkártyát mástól megszerzett, annyi rendbeli bűncselekményt követett el, ahány irat a sértettnél csak volt. Szóval ha egy zsebes lenyúlta valaki tárcáját, s ezzel hozzájutott a személyi igazolványához, a jogosítványához, a lakcímkártyájához, a forgalmi engedélyéhez, meg több bankkártyához, az mindjárt elkövetett akár féltucatnyi bűncselekményt. Ez is megváltozott 2010 óta, ami több tízezres nagyságrendben javította a statisztikát.
Már csak egyetlen dologgal terheljük az olvasót: a 2015-ös migrációs válság idején Magyarországon százezer szám vonultak keresztül menekültek, majd utána sietve megépítették százmilliárdokért a déli határon a kerítést, ahová valóban jelentős rendőri és katonai erőket vezényeltek. Mostanra viszont sikerült eljutni addig, hogy a határzáron hetente néhány ember jut át.
Mindezek tükrében vajon milyen többletfeladatok terhelik a rendőri állományt, amelyek miatt idén márciusban és áprilisban is hétszázezer órányi túlmunkát kellett elrendelni? Hiszen csak a normális ügymenetben dolgoznak, mert semmilyen rendkívüli feladatuk nincs. Mellesleg júniusig három és félmillió túlóránál tartanak, amire elköltöttek nyolc és félmilliárd forintot.
És következzék még néhány szám. A kilencmilliós Svédországban húszezer, s a nyolcmilliós Ausztriában is ugyanennyi rendőr szolgál. Igaz, a 64 milliós Franciaországban viszont mintegy 250 ezer rendőr és csendőr dolgozik, ami a népességhez viszonyított arányt tekintve valamivel magasabb, mint nálunk. A 38 milliós Lengyelországnak viszont elég százezer rendőr, és ez a lakosság számához képest lényegesen kevesebb a magyarországihoz képest.
Az új főkapitány szerint viszont nekünk a jelenlegihez képest négyszeresére, tehát több mint 120 ezer emberre lenne szükségünk. Ezt tényleg komolyan gondolja az ország főrendőre? A számháború helyett – a lakosság teljesen felesleges riogatása helyett – kezdődjék végre értelmes vita erről!
(Fotó: index.hu)
