Milliárdok úsztak el a 2018-as parlamenti választáson a Fidesz által kitalált kampánytámogatási rendszer miatt. A kormányoldalnak semmi nem volt drága, hogy az ellenzéket minél több kamupárt létrehozásával megossza, most pedig pár tízmillión folyik a vita. Ez eléggé nevetséges.
Állítólag felfüggesztették a Párbeszéd és a Momentum állami támogatását, a Jobbikot pedig újabb százmilliós büntetés fenyegeti – értesült a Népszava. A Jobbikot a tavalyi parlamenti választás előtt már több mint 660 millió forintra büntették tiltott kampánytámogatás elfogadása miatt. Mellesleg alig volt olyan ellenzéki párt, amelyet ne sújtottak volna hasonló okból valamilyen, bár jóval szerényebb összegű szankcióval. Az Együttet ezzel sikerült kivégezni.
A Népszava megkeresésére a Momentum és a Párbeszéd azt közölte, hogy a 2018 utolsó negyedévére szóló állami támogatásuk rendben megérkezett októberben, az idei első negyedéves összeget azonban nem utalta át nekik a Magyar Államkincstár. A Párbeszédnek 23 millió forintot kellett volna kapnia, míg a Momentum ebben a negyedévben 33 millió forint támogatásra számított (ezt a pártnak és a pártalapítványnak kellene kapnia).
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) válasza szerint egyelőre csak jelentéstervezetek léteznek, amelyekhez a megadott határidőn belül a pártok észrevételeket fűzhetnek. A lap kérdésére az ÁSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenőrzött szervezetek részére megküldött tervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások nem nyilvánosak, azokat kizárólag a számvevőszék jogosult nyilvánosságra hozni. Hogy is van ez?
Itt akkor nagyjából bezárult a kör, s az összes többi csak találgatás. Az ÁSZ hivatkozási alapja különben mindössze annyi, hogy a most fenyegetett pártokat a közhiteles nyilvántartásban szereplő címükön nem érték el, de azok a változást állítólag bejelentették. Ezen eléggé nevetséges huzakodni, mert amennyiben egy szervezet közölte a székhelyének változását, az már legyen az állami szervezetek baja, ha az adatokat a hivatalos nyilvántartásokban nem vezetik át.
Vannak azonban más bajok is. Például azzal mit lehet kezdeni, hogy annak a jelöltnek, aki a parlamenti választás előtt egymilliós kampánytámogatást vett fel, és ha nem érte el a körzetében a két százalékot, ráadásul nem számolt el a támogatással sem, a büntetéssel együtt kétmilliót a saját vagyona terhére is vissza lehet követelni? Tőle önkéntes teljesítés híján közadók módján be kellene hajtania ezt a pénzt, ám ha valakinek nincs saját bevétele és egy fillérje sem, azt előre nem ellenőrzi senki. Ebben az esetben a nincstelen jelölt következmények nélkül benyeli az egymilliót.
Ugyanez igaz az országos listát állító pártok esetében is, hiszen a politikai szervezetek tisztségviselőin szintén be kellene hajtani a tavaszi parlamenti választási kampányra kapott 150-től hatszázmillióig terjedő állami támogatást, amennyiben az országos listán nem hozták a legalább egy százalékot. De mi van, ha munkanélküli hajléktalan a pártelnök és a többi pártvezető? Akkor a költségvetés milliárdokat bukik, mint az most megtörténni látszik. Valakik meg jó sokat nyertek. A demokrácia persze nem olcsó mulatság, a rendszer azonban így nem működhetne.
A K-Monitor adatai szerint idén tavasszal a kincstár a 23 országos listát állító pártnak 5,6 milliárd forint támogatást folyósított a közösből. Közülük 16 nem érte el az egy százalékot, 13-an pedig nem is fizették vissza a mindösszesen 2,15 milliárdnyi kampánytámogatást. Az egyéni jelöltek további 231 millióval maradtak adósak. Ebbe most bele kell nyugodni?
A Magyar Államkincstár elvileg valamennyi egyéni jelölt kampánykiadásait ellenőrzi, s ha valaki nem számol el, illetve az esetében valamilyen szabálytalanságot tapasztalnak, akár kétmillió forintot is visszakövetelhetnek. Amennyiben a jelölt két százalék alatt teljesít, az egymilliós támogatás mindenképpen visszajár. A K-Monitor adatai alapján 231 milliónyi ilyen követelés eddig nem folyt be.
A számvevők esetében más a helyzet. Az országgyűlési képviselők általános választását követő egy éven belül hivatalból mindig ellenőriznek „azoknál a pártlistát állító pártoknál, amelyek pártlistája a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább 1 %-át megszerezte”. A többieknél meg nincs erre szabályozás. Illetve ellenőrizhetnek másokat is, ha például valamelyik politikai párt ezt kéri, ám „feljelentés” híján nincs vizsgálat. Így itt is lóg a levegőben több mint kétmilliárd, ami senkinek sem hiányzik: a kincstár dolga csak az egyéni jelöltek, a számvevőké meg az egy százalékos eredményt meghaladó pártlistákra adott támogatások felhasználásának vizsgálata.
A kettő meg együtt valamiért nem ér össze. Így az egyéni jelölteken 231 millió, az országos listát állító kamupártokon több mint kétmilliárdot buktunk. De nem kellene, mert az ÁSZ-nak a szabálytalanságon ért egyéni jelöltek kapcsán, a kincstárnak meg az egy százalék alatt teljesítő országos listák esetében kell az adóhatóságnál a támogatás visszaszerzése iránt intézkedni.
Legyünk optimisták: mindkét hatóság megtette a szükséges intézkedéseket, de a követelés behajthatatlan. Ebben az esetben tovább kellene gondolni a dolgot, mert 2022-ben ugyanez bekövetkezhet. Szóval megint jöhetnek számolatlanul az egyéni jelöltek és a pártlisták, s felvehetik a kampánytámogatást, vállalva, hogy azzal saját vagyonuk terhére is felelősséggel tartoznak. Ám amikor valakinek nincs semmilye, milyen kockázatot vállal azzal, ha az állami pénzt megint csak a saját céljára fordítja?
Kitaláltak már erre külföldön elég jó megoldást: aki a választáson indulni akar, s komolyan veszi a dolgot, tegyen le kauciót. Így bizonyára nem szállna be senki a választási versenybe az egymilliós egyéni jelölti vagy a pártját megillető százmilliós nagyságrendű kampánytámogatás reményében, amennyiben ezzel a saját pénzét tenné kockára.
Ezen azonban lépjünk túl. Igazából most az a kérdés, miért akarja teljesen kivégezni a Fidesz a saját ellenzékét? A Jobbik elleni támadás még csak-csak érthető, de a Momentum és a Párbeszéd tényleg valós veszélyt jelent a Nemzeti Együttműködés Rendszerére? Amennyiben igen, akkor nagy bajban vannak. Egyébként azt gondoljuk, tényleg nagy baj van, mert kivezetik az országot a civilizált európai nemzetek sorából. Emiatt meg mi vagyunk nagyon nagy bajban!
Időközben visszavonta az Állami Számvevőszék a Párbeszéd és a Momentum állami támogatásának blokkolását - értesült az Index. Az ÁSZ októberben kezdeményezte a két ellenzéki párt költségvetési támogatásának felfüggesztését, mivel az ÁSZ ellenőrei számára elérhetetlennek voltak. Ezért nem tudtak szabályszerűen elszámolni a 2010-as választási kampánypénzek költésével. Hát, már ennek is örülni kell. A kamupártok milliárdjainak behajtásársa viszont továbbra is igen kevés a remény.
(Fotó: Népszava)
