A fényképezés feltalálásával megőrízhetővé vált a megfoghatatlan idő és megörökíthető lett környezetünk a maga valóságában. A csillagászoknak egészen az űrkutatás koráig sohasem állt módjukban közvetlen tapasztalás útján ismeretekhez jutniuk a különböző égitestekről. Azokról minden információt kizárólag a fény közvetítésével tudtak csak megszerezni, akár puszta szemmel, akár távcsővekkel történt az észlelés.
A fotótörténet első pár évtizedében a legérdekesebb fotókat többnyire tudósok készítették. Készülékeiket sokszor maguknak kellett megtervezniük és elkészíteniük, hogy a mások által technikailag lehetetlennek tartott felvételeket elkészíthessék. Daguerre nem sokkal a fényképezés feltalálásának bejelentése után készített felvételeket a Napról és a Holdról, de sajnos ezek a képek egy tűzvész során megsemmisültek.
A hőskor fotográfus csillagászai között szép számmal találunk magyar asztronómusokat is (Lőwy Mór, Weinek László, Konkoly-Thege Miklós, Gothard Jenő), akiknek úttörő munkássága az asztrofotográfiában is nagyot lendített a fejlődés kerekén. Mivel jelenleg a Mai Manó Házban Gothard Jenő saját röntgen- és a gyűjteményében szereplő csillagászati képeiből is találsz egy válogatást, ezért mai bejegyzésünkben ezekből mutatunk meg néhányat. Jelentős műszertervezői és műszerépítői tevékenységének fontos szelete szintén kapcsolódik a fényképezéshez, amely nem korlátozódott csak csillagászati célú fotográfiára, annak lehetőségeit fizikai kísérleteiben, így például a röntgensugárzás tanulmányozása során is kihasználta. - olvashatjuk a Nap Kiadó gondozásban megjelent Magyar feltalálók 1.Magyarok a fotográfia történetében című könyv előszavában.

Gothard Jenő 1857. május 31-én született Herényben. Középiskoláját a szombathelyi premontrei főgimnáziumban végezte, majd a bécsi Technische Hochschuléban szerzett mérnöki oklevelet. Konkoly-Thege ösztönzésére 1881-ben saját költségén magánobszervatóriumot rendezett be Herényben, amelyben a műszerek nagy részét maga szerkesztette meg. Mivel fotóamatőrként számos díjat nyert nemzetközi kiállításokon (pl. Bécsben a Fényképészeti Társulat ezüst- és aranyérem), ezért az asztrofotográfia is érdekelni kezdte, nem is eredménytelenül, hiszen többek között 1886-ban fotográfiai úton sikerült felfedeznie a Lant csillagképben található Gyűrűs-köd (Messier 57-es objektum) centrális csillagát, központi égitestjéről és ő készített először üstököscsóvák szerkezetéről fényképet. Tudományos tevékenységének köszönhetően az Astronomische Gesellschaft, a Royal Astronomical Society, majd a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé választotta.  Gothard Jenő 1909. május 27-én hunyt el Herényben.  

A 2019. február 15-ére tervezett Egy európai jelentőségű magyar polihisztor - Csillagászat és fotó Gothard Jenő munkásságában című előadásán dr. Kovács József csillagász (ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium), a Gothard-hagyaték gondozója avat be minden érdeklődőt Gothard különleges világába a Mai Manó Házban. A programról bővebben ITT olvashatsz.