Elengedés
Sokszor hallom, hogy "mikor engedem már el?!". "De jó lenne elengedni!". "Már csak ezt kell elengednem".
Sokszor az elengedés alatt a "szabaduljak már meg tőle"-érzést értjük, amikor valamit nem szeretnénk magunkban megélni... és szeretnénk már végre elengedni (azaz megszabadulni tőle).
De az elengedés nem ilyen. Az elengedés arról szól, hogy nem zavar, hogy ez benned van, és akkor már akár el is engedheted. Az elengedés könnyed, nincs benne akarat, nincs benne félelem sem harag. Nincs benne semmi sem.
Csak egy továbblépés. Csak egy "hagyd abba". Csak egy "nem számít".
Amíg nem tudsz így nézni az elengedni kívánt dologra, addig két kézzel markolod valójában, és csak látszólag próbálsz tőle megszabadulni, ám igazából hozzá vagy kötve - ezért nem megy az elengedés. Ha igazából el akarnád engedni, elengednéd. De nem akarod, ott belül mélyen valahol a tudatalattidban.
Engedd el, hogy nem tudod elengedni
