Főleg nem radikális - Rec.hu

2019.02.14. 12:49, RRRecorder

lovasi_andras_tuzijatek.jpg

Lovasi szólólemez a popzene halála után; viccesen érzéki maffiózók; gyönyörű tavaszi zongoraszóló. Hiphop a boldogság csúcsaitól a legletargikusabb pillanatokig; naiv szintidallamok ipari döngöléssel; sokszínű metal kavallal; a balett nagyasszonya. Nem is akarok zavarni! A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.

Mostanában itt a Recorderen volt a premierje Sidó Attila személyes, dallamos altrock-folk albumának, valamint a következő videóknak: Bankrupt, pezsgőlocsolással és alulöltözött modellekel, kritikailag; a VAN filmzenekar roncsolva szép kísérlete; Zanzinger lassítva lépcsőn gurulós videója; a Napokon ultra-lo-fi horrorja. Továbbá kritikában ajánlottuk I Am Soyuz első albumát ("olyan, akár egy hómező: puha és hófehér, jólesik belegázolni – de nem árt vigyázni: itt-ott kifejezetten mély").

"Mióta megjelent az első szólólemez, azóta készülök a másodikra... Csak ezek a dalok mindig rákerülnek különböző projektekre" - mondta a Recordernek tavaly Lovasi András. (Az első szólólemez, az a 2001-es Bandi a hegyről, ami "a legjobb Kispál és a Borz-lemezek színvonala" - írtuk az életmű áttekintésekor.) No de most itt végre itt van a Tűzijáték délben, amit a Hvg.hu mutatott be hosszú interjú keretében, a következő címmel: "A lelkemben a popzene meghalt". Aki ettől nagyon megijedne, azt megnyugodhat: azért simán nevezhető ez a lemez is popzenének, legfeljebb elé kell tenni, hogy art, és akkor máris helyére kerül az oboa, a rézfúvósok, a zongora, a komoly- és népzenei kitérők. Az első, esetleges sokk után hamar rá lehet jönni, hogy ezek azért alapvetően dalok, ezen belül Lovasi-dalok; illetve van egy, ami egy Lukács Lászlóval közös, 2017-es ötletelés közben született. HonlapFacebook, lemezbemutató koncert: március 28., Vígszínház.


A Hiinaar egy sajátos projekt (ez a szó azt jelenti, hogy nem zenekar, de ki tudja, mi): a Watch My Dying énekes-szövegírójaként ismert Veres Gábor hozta tető alá, de éppen hogy nem énekel, hanem ő írta a dalokat, és játszik a hangszerek nagy részén. De van rengeteg vendége is, énekesek, szólógitárosok, kavalosok stb. stb. a Sear Blissből, Angertea-ből, Aebsence-ből, Ørdøgből és máshonnan, és persze a WMD-ból. Az XIX című lemez olykor pattogva zúzós vagy furaritmusos vagy lassan felörlős metal, olykor folk-rock, meg hát sok minden ezek között. De van olyan erős mögötte a művészi vízió, hogy a sok stílus és vendég és hangulat ellenére egységes, hatásos album. Veres Gábor a Lángoló Gitároknak mesélt róla részletesen, különösen szép ez a mondata (a Lassan a világ című számról): "Felhívnám mindenki figyelmét a torzított furulya/hegedű váltott szólóra, ami szerintem kibbbbaszott metal!" Facebook


BluntOne
az instrumentális hiphopban hamar a nemzetközi térképre felkerült Blunt Shelter kiadó vezetője, emellett maga is beatmaker. (Vele készült interjúnkban mindkettőről van szó.) Nemrég megjelent új albuma a Layers of the Self címet kapta, és már ebből is látható, hogy ugyan instrumentális hiphop, de ettől még személyes, önelemző zenéről van szó. Bár hangminták is vannak rajta, a számok nagyjából felében BuntOne saját játéka hallható "Rhodes wannabe" szintijén. Mint írja, "a boldogság csúcsaitól a legletargikusabb pillanatokig" sok minden megjelenik témaként, de ezzel együtt nyugis és ellazító zenéről van szó. Ha már BluntShelter, meg kell említeni előző kiadványukat, ami ugyan nem magyar, hanem norvég, ám a Loop.Holes kollektíva válogatása a legjobb instrumentális hiphop, amit mostanában hallottam. Facebook, legközelebbi fellépés: február 20., Telep.


Semmit nem tudok a Matsudana zenekarról (valószínűleg zenekar), pedig a Bandcampre nemrég felkerült, long shortcut című albumuk alapján kifejezetten kíváncsi lettem. Visszafogott, csendes instrumentális folkzenét játszanak, ennek főleg angolszász értelmében, de nyomokban magyar zenei hatásokkal is, több-kevesebb lebegősen pszichedelikusan felhanggal. Olykor olyan csendes, mintha azt üzenné: "nem is akarok zavarni", de megéri ennek ellenére odafigyelni rá.

Monkeyneck legutóbb a Hol van az a lány - már 22 milliós nézettség fölött járó - új verziójának producereként tűnt fel a széles nyilvánosság előtt, de közben azért a finomabb dolgokat sem hanyagolja. A Sway retrós soul-dance számban ismét Call Me Unique énekel, a hozzá készült pompás videót pedig Vécsei Márton rendezte. "A klip egy magyarországi maffiózó figura környezetében játszódik. Az ő motorcsónakján és diszkójában járunk felváltva, az egyik jelenet nappali, a másik éjszakai. Fura ruhák, magyaros gazdagság, suta könnyedség, imitált fölényesség. A maffiózók csajainak története ez, akik megunva erőszakos pasijaikat titokban egymásra mozdulnak." - mondta róla a Stenknek. Az a legjobb, hogy a klip tényleg egyszerre érzéki, vicces és - ha belegondolunk, hogy ezek a figurák nem egy elszabadult képzelet szüleményei - kicsit rémisztő is. Facebook


Tavasszal jön az új 30Y-lemez, itt az első klip róla. Uhrik Teodóra, "a kortárs balett egyik alapító nagyasszonya" szerepel benne, a hátteréről mindent meg lehet tudni a Stenk cikkéből. HonlapFacebooktavaszi turné.


Gamma10
így jellemzi magát: "melankolikus dallamok és energikus ütemek". Ezzel a formulával sokan dolgoznak, nála viszont azok a bizonyos dallamok az átlagosnál lágyabbak, az energiát pedig dark electro, EBM, metalos beütésű indusztriál adja. Ez az erős kontraszthatás új albuma, az Outsider más elemeiben is megjelenik, lásd például a Second Life című szám egészen naiv, chiptune-os dallamait és alattuk a horzsoló, torzított gitárnak ható szintiket. Ezek az ellenpontok teszik érdekessé, egyedivé a - magát egyébként Az idő uraiban látható arctalanok bolygója után elnevező - Gamma10 instrumentális zenéjét. Facebook


A FourDogs neve talán nem sokaknak lesz ismerős, Wahorn Andrásé viszont igen. Hát a FourDogs az ő zenekara, de inkább mondjuk azt, hogy ő is játszik benne, hiszen nincs egyértelmű, a többieket lenyomó zenekarvezető. A FourDogs avantgárd improvizatív zenét játszik, ami azt jelenti, hogy néhol kifejezetten jazzes, máshol viszont a szabadság a struktúrák felbontásában is megmutatkozik. Viszont valami sajátos, önironikus humor olykor még a legnagyobb zajongásban is felütheti a fejét; máskor viszont pont olyan komoly a zene, mint ami eszedbe jut arról, hogy "avantgárd improvizáció." A FourDogs most egyszerre két koncertfelvételt adott ki a Bandcampen; Sőrés Zsolt mindkettőn vendégeskedik, valamint az egyiken Kopasz Tamás, a másikon Mákó Rozi. (Az egyik számban Wahorn András lelkesen vezeti fel az ő "gyönyörű tavaszi zongoraszólóját".) Facebook


Az EXILES és a PÉNZ kiadó/kollektíva február elején jótékonysági estet tartott a Food Not Bombs számára, ahol 350 ezer forint jött össze. Ebből az alkalomból készült egy miniválogatás, amin háromszor két-két előadó közös száma hallható. Az esemény leírásában ez szerepelt: "nem kísérleti, nem gyors, nem zajos és főleg nem radikális zenék", de ez egy nagy HAZUGSÁG! MA'AM és fogselyemfiú idegbeteg tempója után a Ruhnama (Alley Catss & Juhász Tamás) egy moduláló zajongásra épített középtempós technója már-már pihentetőnek hat, hogy a végére erdži x Fausto Mercier apróra darabolt, kaotikus zajzenéje izgasson fel ismét. Az est négy fellépésének felvétele is felkerült a Soundcloudra, itt végighallgatható az említett duókon kívül DEADMEAT és ooo szintén hasonló szellemű, tehát nyüzsgő furiságokkal-zajokkal túlzsúfolt, de törtütemű zenéje. EXILES FacebookPÉNZ Facebook.


Végül itt egy szerelmes dal Szedertől, mármint rendes, Valentin-napon is elsüthető szerelmes dal, nem olyasmi, mint a Feri feneke - az első ilyen Szedertől, aki ezt mondta róla: "szerettem volna egy kicsit életigenlőbb hangulatot lopni az új album dalaiba" - merthogy a Megtaláltál már a készülő harmadik nagylemezen lesz rajta. HonlapFacebooktavaszi turné.


Összeállítás: Rónai András

https://recorder.blog.hu/2019/02/14/foleg_nem_radikalis_rec_hu
Főleg nem radikális - Rec.hu
süti beállítások módosítása