A Spotify úgy lett a legelterjedtebb streamingszolgáltatás, hogy kényelmesnek vagy átgondoltnak soha nem lehetett mondani. A cég szakértői most apró változtatásokkal akarják otthonosabbá tenni. Nem mindegyik ötletük jó. Szedlák Ádám cikke a Recorder magazin 70. lapszámából.
Van olyan, hogy az ember ki nem állhat egy zenészt, vagy hogy egy számot fizikailag képtelen újra meghallgatni. Eddig csak reménykedni lehetett abban, hogy a Spotify ajánlóalgoritmusai sem gondolják úgy, hogy ezeket a dalokat nekünk hallani kell, mert tiltólista létrehozására nem volt lehetőség. Felhasználói igény mindig is volt erre a funkcióra, de valahogy soha nem volt igazán fontos a cégnek.
Az ellenállás először a dislike funkció bevezetésénél tört meg. 2018 nyara óta az Eheti kalandban és a többi ajánlólistában már nem csak azt lehet jelezni, hogy az algoritmus nagyon eltalálta az ízlésünket, hanem azt is, hogy a szám vacak vagy az előadót sem szeretjük. Az R. Kelly körüli botrányokra – röviden: a zenészt sokadszorra gyanúsítják meg szexuális bűncselekményekkel – volt szükség, ahhoz, hogy végül az előadókat letiltó funkciót tényleg beépítsék a szolgáltatásba. Ha már ez megvan, akkor ízlés szerint lehet blokkolni Michael Jacksont vagy Chris Brownt is, vagy bárkit ízlés szerint. A jó ötlet ragadós volt, pár hétre rá a Tidal is bevezette ugyanezt a feature-t.
Csak semmi ismétlés
A Spotify természetesen nem tett le arról a gondolatról, hogy úgy alakítgassa lejátszójának felületét, hogy a felhasználók minél aktívabbak legyenek a szolgáltatásban. A mobilos alkalmazás legutóbbi átfazonírozása során az ismétlés gombot sikerült lecserélni a megosztásra. Ismételni persze továbbra is lehet, csak elrejtették egy menü alá funkciót, mert hát mit is szeretnének jobban a felhasználók, mint utazás vagy sétálás közben menükben turkálni.
Az ismétlés már korábban is vitatott funkció volt, ezért érinti érzékenyen a szolgáltatást. A korábbi években meglehetősen sok csalás történt az ismétlést felhasználva, állítólag például egy bolgár csapat egymillió dollárt énekelt ki a Spotifytól anélkül, hogy törvényt szegett volna. Ezerkétszáz fizetős fiókkal játszattak le folyamatosan egy ötszáz, rövid számból álló listát. Ettől teljesen függetlenül azonban reális elvárás a valódi előfizetők részéről, hogy egy zenelejátszó tudjon ismételni.
Nem kell zene, az olcsó tartalom a jó tartalom
Legalább ekkora változás, hogy a Spotify, ami az első nyereséges negyedévét zárta, elkezdett startupokat vásárolni. A szöveges podcastokat gyártó Gimlet Mediát iparági becslések szerint 200 millió dollárért vette meg, az Anchor.fm nevű, podcastok elérhetővé tételét egyszerűsítő startupot pedig 140 millió dollárért vásárolta fel. A felvásárlási kasszában pedig további 150-160 millió dollár maradhatott.
A döntés mögötti logika egyszerű: a podcastok olyan tartalomnak számítanak, amelyek által remekül lehet a lejátszással töltött perceket növelni. Emellett új felhasználókat vonzhat a szolgáltatáshoz, nem is beszélve az új hirdetőkről és szponzorokról. 2017-ben a teljes amerikai podcastpiac hirdetési bevétele 314 millió dollár volt, és remek növekedési trendet mutatott. Konkurenciája ugyan lesz a Spotifynak, az Apple emberemlékezet óta üzemeltet egy hatalmas podcastkatalógust az iTunes-on belül, ám eddig nem vitték túlzásba az innovációt a területen.
Daniel Ek, a Spotify vezérigazgatója azt is kijelentette, hogy nemcsak a zene, hanem az audiotartalom jelenti a szolgáltatás jövőjét. Nem hangzik rosszul a nyilatkozat, de csak egy olyan audiotípus van, amiből még egyáltalán nincs a szolgáltatásban: a hangoskönyv. Ennek legnagyobb piactere azonban az Amazon tulajdonában van. De azért senki ne lepődjön meg, ha a Spotify idén megveszi a Serialbox nevű, folytatásos hangoskönyveket gyártó startupot.
Szerző: Szedlák Ádám
