Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy budapesti nőcsábász naplója

A sorozatrandizó

A sorozatrandizó

Megint a HR

2019. december 30. - Ethan Wolf

short-hair.jpg

Ezúttal (is) a harminc fölötti korosztályban próbálkoztam annak ellenére, hogy vagy tucatszor bizonyítottam, hogy felesleges. Ennek ellenére időnként előtör belőlem a naiv, hátha akad normális korombéli nő is.

Zita 34 éves volt, HR vezetőként dolgozik egy közepes méretű cégnél. Szőke, vállig érő haj, zöld szemek és a képeken csinos arc. Átlagos testalkat, nálam alacsonyabb, elméletben minden stimmelt.

b78f86de9594fed5e3c66bdda20e9dd3.jpg

A harminc fölöttieknél a beszélgetés már nem játszadozásból áll, hanem inkább interjú. Nála is az volt, de humorosra véve. Úgy tett, mint aki reagál a beszólásaimra és benne van a játékban, de minden mondata afelé irányított, hogy kiadjak magamból infókat neki. Olyan infókat, amely őt érdekelte. Már a második mondatváltásunknál előhozta a mivel foglalkozom témát, majd jött bújtatva a melyik környéken élek, mik a céljaim vallatás.

Vörös jelzés minden irányból, de figyelmen kívül hagytam őket. Nem azért, mert ennyire elbűvölt valamivel, hanem a poén kedvéért. Leszerveztünk egy randit.

Élőben picit csalódás volt. Az átlagos testalkat azért vaskos combokat rejtett, rajta sok heggel. Arca csinos volt, de inkább tűnt negyven közelinek, mintsem harmincnégynek. A szarkalábak voltak nagyon árulkodók a szemeinél. Beültünk egy ismert kávézóba és egy órát beszélgettünk. Jött a szokásos mantra, hogy ő erős természet és a férfiak ezt nem szeretik. Vázolta, hogy milyen karrierre számít ott, ahol most van, és hogy mi lesz azután. Elég jól eltervezett mindent, kíváncsi lennék, hogy pár év múlva hol tart a megvalósításukban. :D

carefree.jpg

Sokat szakmázott, hogy milyen nehéz a HR-nek manapság, mennyire harcolnia kell minden tiszteletért. Szóba hoztam, hogy mennyire pocsék a nagyobb cégeknél a HR csapatépítő hülyeségei, amikor két napra elviszik az embert, hogy összekovácsolódjanak és trainingeljenek. Próbáltam elmagyarázni neki, hogy csak úgy tesznek az emberek, mint akik élvezik ezeket a hülye csapatépítőket, mindenki csak túl akarja élni, és valójában utálja, hogy két napját elveszi egy ilyen baromság. De Zita meg volt győződve, hogy ezek a csapatos kirándulások, trainingek jót tesznek. Sőt, ezeknek köszönhető, hogy gyakran baráti hangulat alakul ki emberek közt a munkahelyen. Megsúgom, ezek nem igazi barátságok, ami pedig az lesz, az nem a két napos marhaság miatt alakul ki, ahhoz elég egy közös lerészegedés egyik este és másnap máris megvan a csapatszellem. :P

DE hát egy nőnek mondhatsz, amit akarsz, amiről Ő megvan győződve, az úgy is van, úgyhogy nem erőltettem a témát a továbbiakban. Nem éreztem túl nagy vonzódást, sem iránta, sem az Ő irányából felém. Kimentünk a kávézóból, elváltak útjaink és sosem kerestük egymást többé.

És ez így volt jó. :P

A bejegyzés trackback címe:

https://sorozatrandizo.blog.hu/api/trackback/id/tr2015331248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2019.12.30. 09:04:55

Nyomasztó történet az év utolsó előtti napjára. Szinte szaga van...
Jobb lett volna egy őrjítő, kirobbanó, vad, kielégítő szexről szóló.
Nem tudom miért pont ezt választottad 2019 utolsó posztjának.
Nem lehetne holnapra egy happy bónusz? :)

VT 135 2019.12.30. 09:42:26

Hmm, akkor az állásinterjú után nem vetted fel. Bocsánat, vitted fel (szobára). :)

VT 135 2019.12.30. 10:13:06

Egyébként önmagában nem látok ebben problémát, ha egy 30+-os nő egy találkozón, randin nem csak játszadozni akar, hanem érdemleges történéseket is vár. Pont ez mutatja, h (már) nem faszkörhintázni akar, hanem komolyabbat. Normál esetben egy 30+-os férfi sem, hiszen mi, férfiak sem leszünk fiatalabbak... Persze vannak speciális helyzetek, esetek. Szóval azért Wolf, mert te csak megdugni akarod a nőket, ne várjad el, h ők is kizárólag ezt akarják. :)
Ami gáz, ha mindezt a nő egyfajta HR-esként, vallatóként teszi, az ismerkedés játékosságát görcsös és egyoldalú (!) információcserére korlátozva. A másik pont az, h mindezt a kérdezősködést a nő érdeklődésből teszi, h megismerje a férfit, vagy elszállva a maga istennőségétől, akinek jár a Tökéletes FÉRFI, az elváráslistáját menedzseli közben, h hány pontot sikerült a férfiversenyzőnek ebből teljesítenie...

Krisz101 2019.12.30. 12:17:39

Hr es bazz a legremesebb notipus. Én még normálissal nem találkoztam. Az interjuztatas szakértői az emberi psziché ismerői. Azt mégis mindegyik egyedül van 30 felett

Krisz101 2019.12.30. 12:23:57

@VT 135: értjük tehát amikor megvolt a húszas évei alatt a sok CSED meg az antibiotikum rezisztens gonorrhea, de most így 30 fölött hogy már a szépsége is olyan kis kopotttaska, Na most már csak az igazit keresi Szóval legyenek meg a paramétereid. Hát persze meg a toronyóra lánccal

vanderkaay 2019.12.30. 17:42:56

Ez az úgynevezett női „karrier” korunk egyik legnagyobb átszabása, az esetek ordító többségében teljes vakvágány, a végén általában egy betonfallal. Hősünk kijön 21-23 évesen a felsőoktatásból úgy nagyjából zéró használható ismerettel a zsebében, majd felveszik valamilyen céghez, persze nem azért mert bármihez is értene, hanem mert fiatal és olcsó. Itt két hónap alatt betanítják valami junior exceltologató munkakörbe, ami semmivel nem több mint amit annak idején Ica néni csinált a Volán Tefunál; titkárnői, könyvelői, személyzetis állások, csak itt adnak nekik valami fancy angol nevet. De az első pár évben még nem is a munkán van a hangsúly, hanem azon hogy megkapják vele csomagban az életérzést, hogy ők a Gizikék a Szex és New Yorkból, az önálló, független, jövedelemmel rendelkező nők; a kolléganőik nemkülönben; pletykázás, csapatépítés, bulikázás, fesztiválozás és a többi. Meg a phaszkörhinta csapágyasra hajtása persze munkahelyen és azon kívül egyaránt
Na, ez a dolog működik úgy kb. a harmincas éveik elejéig-közepéig, amikor is eljön a felismerés, miszerint már nem ők állnak a tápláléklánc tetején. Az új kollégáik már 10 évvel fiatalabbak náluk és nem hogy bulizni de ebédelni se feltétlenül hívják őket; hogy rosszabb esetben már a főnökük is fiatalabb náluk; hogy a férfi kollégák már nem rájuk nyomulnak és így tovább. Ilyenkor bukik ez az életérzéses dolog, és maradna a nettó munka, ami viszont amint azt fentebb ki is emeltem, általában nem valami komoly elmélyülést igénylő szakmai tevékenység, hanem alig több mechanikus levegődarálásnál, és az azt körülvevő feeling nélkül rendkívül unalmas és nyomasztó tud lenni. Meg persze az életük minden más területén is nagyjából ugyanezekkel a tényezőkkel szembesülnek, súlyosbítva az időnyomással, hogy feminista blabla ide vagy oda, gyereket vagy nagyjából a következő néhány évben szülnek vagy soha az életben
A megküzdési stratégia jellemzően kétféle szokott lenni. Az első változat szerint szignifikánsan leadnak az igényeikből, és belemennek valami erősen maradékelvű kapcsolatba valami olyan figurával akibe néhány évvel korábban még bele sem rúgtak volna. Hogy ebből aztán hosszabb távon mi lesz, az megjósolhatatlan, az én véleményem az, hogy a kapcsolat időtállósága mindenek felett a pali konfliktuskerülő ill. -tűrő képességén múlik, de a hasonló indulóhelyzetből bekövetkező válások magas aránya mindenesetre nem ígér túl sok jót. A második változat szerint összeszorítják a fogukat, hogy márpedig nekik igenis jár a csúcskategóriás férfi, mert Gizikének is járt a Szex és New Yorkban, és ők okos, erős stb stb. Ez viszont gyakorlatilag biztos bukás, mert a felsrófolt elvárásoknak megfelelő férfiak száma eleve kevés, azok pedig igen széles körből válogathatnak, és minden valószínűség náluk fiatalabb, szebb és kevésbé problémás versenyzőben gondolkoznak. Ebből aztán egy lefelé vezető spirál lesz, ahol a lehetőségeik folyamatosan szűkülnek, és a végén úgyis veszítenek, mert a jó öreg Idő Apóval szemben előbb vagy utóbb mindannyian veszítünk. A sztoriban leírt hölgy alighanem egyelőre ezen az úton jár; lehet hogy egy nap ő is megköti a maga kompromisszumát, amiből még akár jól is kijöhet; vagy nem köti, de abból maximum csak a kisállatkereskedők és a csokoládégyárosok jönnek ki jól

TopszLee 2019.12.30. 19:32:08

@vanderkaay: Hehe, kár hogy itt nem lehet a kommenteket like-olni :)

julius_caesar 2019.12.30. 20:42:58

Most a karrierista picsák védelmébe állok:

Nem tudom milyen lehet nőnek lenni, de megpróbálom elképzelni:

- moralitástól, és kinézet függvényében már kúrt/sex kapcsolata volt alfákat, akikre nem lehet támaszkodni, mivel tudható, hogy más lányok is pakliban vannak, nincs akkora elköteleződés

- ha szar a fizuja, akkor inkább szüksége van egy férfira egzisztenciálisan, ami alapvetően jó lehet, de egy captain_admin szerű erős játékos ilyenkor nyugodt szívvel félrekúr, ugyanis tudja, hogy az ő részén van a labda, sőt akár ha a hiszti mennyisége megüti a küszöböt, akkor férfi részéről jön az unalmas
- ha valaki nem egy barlangban lakik láthatja, hogy az átlagos kapcsolatok időbeni hossza csökkenő tendenciában van.

- mai lányok igénylik az insta kompatibilis dolgokat (fancy élet mutagatása) ami szintén pénz égetés

A Wolf által leírt nő egyáltalán nem volt <szerintem> picsa, csak nem ugyanazt a játékot játszották. A lány játéka a és akkor ha hozzád költözök nem kell albit fizetnem", és a "hová tudna elvinni hétvégézni", (tehát BÉTA tip. játékost akart kihorgászni) míg wolf játéka a "dugjunk"(alfa)

Értelemszerűen ha a lány szintje megütötte volna Wolf ingerküszöbét, nyugodtan játszotta volna a fenti játékot, azonban mivel erről szó sem volt, így a dolog megszakadt. Kíváncsi lennék arra a női szintre, amikor a fenti okoskodás a csapatépítőkről már nem okozott volna problémát.

Mivel tudható a rendszer működése (30 után jön a fal), így a lány játékon teljesen felesleges meglepődni, hiszen ilyenkor már masszívan állandóra vadászás a logikus stratégia, és ilyenkor a "mennyit keresel + tulajdon értéke" a prio top3ban van, így Wolf hibázott, hiszen tudhatta volna, hogy mire számítson.

julius_caesar 2019.12.30. 20:48:09

@Aladdin és a negyven farkaló:
,,Meg egyébként is amelyiket nem veszik el 30 éves kor előtt az nem ér szart se, okkal marad parlagon, mert defektes selejt mind"

Ez hülyeség, egy jobb férfi egyed rájöhet 33 évesen, hogy a jelenlegi 30 éves Annácska helyett hát szintben egy 23 éves Júlia jobb, szóval csere.

Szerintem amúgy a hierarchia tetején a férfiak is ugyanúgy cserélgetnek, mint a jányok, én is mondtam már, hogy ,, sajnos nem lettem szerelmes, és úgy érzem , ez nem vezet sehova, és tényleg sajnálom", mert jött egy jobb (magasabb szintű) lehetőség.

julius_caesar 2019.12.30. 20:51:15

@julius_caesar:
Félreértések elkerülése érdekében: ez nem mindig a lány hibája, hogy 30évesen épp nincsen senkije, nyilván a phaszkörhintás esetekre nem vonatkozik a véleményem

MsIreneAdler 2019.12.31. 01:24:09

Ó igen. Azok a jóféle felülről megszervezett céges csapatépítések. Tele izgi játékokkal, hogy megismerjük, megszeressük egymást.  Egyszerűen nem hiszem el, hogy van olyan jóérzésű, normális gondolkodású ember, aki ezt hasznosnak vagy szórakoztatónak gondolja.

Valahogy azt veszem ki az általatok leírtakból, hogy ha egy nő tologatja az aktákat az kamu meg alibi meló, ellenben, ha egy férfi ül az irodában, akkor az karrier:).
Csak gonoszkodom, én is látom persze, hogy a büfé-ruhatár szakról frissen kiszabadult egyedek, micsoda egóval rendelkeznek. Az életútjukat a cégnél @vanderkaay tök jól le is írta. Sőt, amit már én is szerettem volna, csak nem volt apropója: megemlékezett a Sex és New York fals üzenetéről, káros hatásairól.

Nőként viszont még mindig a gyermekvállalást tartom a nők karrierjét leginkább hátráltató tényezőnek. Ezt egyáltalán ne panaszkodásnak, vagy feminista dumának vegyétek. Ez tény, amivel nőként igenis számolni kell. Persze próbálják elhitetni, hogy az élet semmit sem változik, minden mehet ugyanúgy tovább, de ez egyszerűen nem igaz. Egy seggel nem lehet több lovat nyergelni. Legalábbis az első pár évben, amíg kicsik a gyerekek. Vagy a gyerekre nem jut annyi idő, amennyit szeretnénk, vagy a munkára. A legtöbben próbálnak egyensúlyozni a kettő között, néha össze is jön, hogy az ember lánya érdekes, hasznos munkát végezzen, de a nap végére még jusson energiája a családra. Én úgy gondolom, (és ezért tuti megköveznek), hogy akit nem kárpótol a kisgyermekével töltött idő a karrierjéből kiesett pár év miatt, az gondolkodjon el rajta, hogy vállaljon-e gyereket. Aki bármi más kompenzációt vár ezért, az csalódni fog.

Tudom tudom, sokan inkább azt szeretnék kihozni ebből az egész női karrier dologból, hogy a nők gyárilag butábbak, lustábbak vagy valami ehhez hasonló csacskaság...jó lenne, de sajnos ez nem igaz.

2019.12.31. 11:23:39

@Daenerys Targaryen: ez a megszállás már itt van. A romák pontosan ezt csinálják. Nem szaroznak, hogy a nő karriert építsen. Otthon vannak, gyerekeket szülnek, a családnak élnek, a férfiak teszik a dolgukat (valamit) és szaporodnak, mint a nyulak.
Egyébként addig, amíg a férfiak úgy gondolkodnak, hogy a nő 30 éves koráig érték, aztán már kuka, addig egy nő hova tervezze a nagy családot és a sok gyereket. Minek? Magának? Kell, hogy munkája legyen, karriere.

2019.12.31. 11:50:22

@Daenerys Targaryen: igazad van, ezt elfelejtettem írni. Köszönöm :)
Tényleg és őszintén.
Azért írjál jövőre is, a betegelméjű férfiak között szükség van értelmes és bölcs férfiakra is!
Boldog új évet kívánok neked!

vanderkaay 2019.12.31. 12:51:45

@MsIreneAdler: Tőlem olyat egészen biztosan nem fogsz soha hallani, hogy a nők feladata a gyerekszülés, meg hogy a konyhában a helyük, vagy bármi ilyesmit. Egyrészt mindenki azt tesz az életével, amit jónak lát, az ő dolga. Másrészt szó sincs arról, hogy a család, gyerekszülés, háztartásbeli munka önmagában garancia lenne a boldog életre, mert nem az, és sosem volt. A válási statisztikák valahol a csillagos egekben járnak, a „bezzeg régen” szólamoknak pedig semmi alapja nincsen, mindig is tömegével voltak boldogtalan kapcsolatok és családok, csak a válás lehetőségei meg társadalmi megítélése volt más, meg persze bejátszik az örökzöld nosztalgia-faktor (bezzeg az Urbán Flóri, az még tudott focizni)

Mégis, egy dolgot a leghatározottabban ki merek jelenteni, és ez az, hogy negyven plusszos, a gyerekeit boldogan terelgető családanyákat már láttam, negyven plusszos boldog egyedülálló nőt viszont még soha életemben. Olyat már bőven, aki faszbúkon, instagramon és hasonló felületeken folyamatosan a saját mindent elsöprően boldog életét kommunikálta; de ilyenekkel általában bőven elég leülni egy fél órára, a megértő jó barát szerepét magadra öltve, és ha a beszélgetés ennyi idő alatt nem kanyarodik rá a „szemét” férfiakra, a „köcsög” munkahelyi főnökre, meg a náluk fiatalabb és szebb „törtető ribanc” többi nőre, akkor szóljatok nekem is és azonnal megyek a helyszínre, mert ezt a saját szememmel szeretném megnézni. Igazából egyetlen kivételt tudok, az olyan nőket, akik már fiatal korukban is rondák voltak mint az ördög öreganyja, a férfiak sosem foglalkoztak velük, és ebből valamilyen konstruktív módon előrefelé tudtak kimenekülni. Például általában leginkább közülük kerülnek ki azok, akik teljesen el tudnak merülni a munkájukban meg a hobbijaikban, és ezek mellett egyszerűen nincs idejük arra, hogy a saját állítólag szomorú sorsukon agyaljanak naphosszat. De azokról, akik fiatalon válogathattak a lehetőségekben, most pedig azt tapasztalják, hogy közkeletű kifejezéssel élve láthatatlanná váltak, épeszű ember nem hiszi el, hogy ők ebben a helyzetben tényleg elégedettek

Amit a munka-család egyensúlyról írtál, azzal teljesen egyet tudok érteni. A nap mindenki számára 24 órából áll, és ebbe egész egyszerűen a legtöbb esetben nem fér bele az, hogy az ember a munkahelyén is nagyot alakítson, meg a család is valamiféle egészséges szerkezetben működjön. És hogy őszinte legyek, nem is igazán tudnék tuti receptet adni ennek a megoldására. Igazából ez is egy generációk óta létező probléma, amit csak súlyosbít a napjainkban uralkodó gyors és torzított informáciáramlás, aminek a révén mindenki folyamatosan az arcába kapja mások állítólagos boldogságát, a saját életét meg emiatt állandóan boldogtalannak érzi. Valószínűleg itt is azok vannak a legjobb helyzetben, akik nagyjából lecsatlakoztak a mátrixról, és nem mások elképzelt életéhez viszonyítják a sajátjukat

VOGAben 2019.12.31. 15:22:25

Röhejes háeresek! Mennél nagyobb egy cég, annál inkább súlytalanabb a szerepkörük. Országos kereskedelmi cégeknél is előbb benyomják felülről a frissen végzett, 0 gyakorlattal rendelkező haver vagy rokon gyereket, mintsem egy szót is szólhatnának mellette, vagy ellene. Aztán a tapasztaltabb kollégák oldalán vagy belejön az új munkatárs a zsugába, vagy nem. A szakértelmük meg szintén gatya általában. A bibi az, hogy a talajtól izomból elrugaszkodott pályákon pocsékolják el a legszebb éveiket. Kár értük. Kár értük?

Maddness69 2019.12.31. 18:05:23

@vanderkaay: annyit tennék még hozzá, h "erős nőként" becsúszhat egy gyerek "váratlanul". Pont volt errefelé egy ilyen eset. Szerencsére a (román) srácnak sikerült elvetetni. Most a leány egy angol úriemberrel vigasztalódik. A gyerekprojektnek annyi már 40 évesen és valószínű, h házasság/lakodalom sem lesz.

MsIreneAdler 2019.12.31. 19:04:15

@Daenerys Targaryen: tök mindegy, hogy te vagy én mit gondolunk erről. Ez igenis egy valós dilemma. De mondd meg, ha nem lehetne választása ezügyben egy nőnek, akkor ugyan mennyiben is különböznénk azoktól akiktől annyira meg akarjuk óvni magunkat?

MsIreneAdler 2019.12.31. 20:17:26

@vanderkaay: örülök, hogy hasonlóan gondolkodunk ezzel a "régen minden jobb volt" dologgal kapcsolatban. Rengeteg dolog változott azóta. Nem volt ennyi információnk egymásról vagy bármiről, ahogy te is írod. Nem hasonlítgattuk ennyiszer össze magunkat másokkal, nem csalódtunk ennyit. De szerintem, aki nem képes a Facebook képek mögé látni, aki totálisan elhiszi, hogy ott minden valódi, hát meg is érdemli, hogy csalódjon.
Amit a 40-es nőkkel kapcsolatban írtál, az is teljesen igaz, annyit tennék hozzá, hogy szerintem már 40-en innen elkezdődik a pánik az egyedülállókban. Egy részem sajnálja őket, mert borzasztó lehet olyasmire vágyni, amit nem kaphatsz meg, de másrészt meg úgy gondolom, hogy többségük tudatosan alakította így az életét.

2020.01.01. 15:15:19

@MsIreneAdler:
". Egy részem sajnálja őket, mert borzasztó lehet olyasmire vágyni, amit nem kaphatsz meg, de másrészt meg úgy gondolom, hogy többségük tudatosan alakította így az életét. "

Ezek a nők állnak a svédasztalnál, ami tele van mindenféle étellel, de ők képesek éhen halni azért, mert inkább nem választanak semmit, mert nem az éhségüket akarják csillapítani, hanem az éppen aktuális - "de nekem most akkor is az kell, ami itt éppen nincs!" - érzést.

Női oldalról egy a természetes - felső 20% a kívánatos és ezt akarják - férfi oldalról meg ez nehezen illeszthető be a nézetünkbe, illetve inkább sehogyan se, a mangina/fehér lovag sajnálja meg mást hibáztat - mint egy nő, úgy látja illetve véleményezi a dolgot - a férfiasabb ember meg röhög, vagy lesz@rja, vagy elküldi a pics@ba a "hülye nőt" vagy sóhajt egyet, legyint és tisztában van vele, hogy ezzel semmit nem lehet kezdeni.

Vagyis van erre megoldás, mondjuk az iszlám, ami nem enged szinte semmi szabadságot a nőnek, ilyen problémája nem lesz vélhetőleg, hogy egyedül van, másrészt a humánusabb az, hogy behatárolja majd az orvostudomány azokat a működési dolgokat, amik ezen gonsolkodást kiváltják és gyógyszeresen kezelik vagy egyszer elintézi a természet ahogy változik a társadalom és talán lesz egy evolúciós lépés a női agyban, ami jelentősen tompítja a hipergámia ilyen mértékét az egész populációban.

MsIreneAdler 2020.01.01. 22:30:03

@icipicicsipa: én picit máshogy látom a helyzetet. Ezek a nők szerintem nem svédasztalnál állnak, hanem póker asztalnál ülnek, és húszra lapot kérnek. Talán a makk egyesre várnak, ki tudja:)? Magukat és a lehetőségeiket bőven felül értékelve, nem bírnak megállni, hisz hátha ezután egy mégjobb, még megfelelőbb partner jön, készen, nulla befektetés mellett. Szóval nem az a gond, hogy a legjobbat akarják kiválasztani maguk mellé, ez természetes, hanem az, hogy egyszerűen nem veszik észre, mikor már megtalálták. Utólag persze már látszik, hogy mikor kellett volna kiszállni a játékból, csak akkor már késő.
Arra a problémára, hogy ne válogassanak a nők, csak akkor jelent megoldást az iszlám, ha téged sem érdekel, hogy mi van a csador alatt (szerintem olyat most is kapsz itthon is bármelyik szabolcsi bokortanyában). Mert ott is a nagykutyák viszik ám a jó nőket, ne legyenek kétségeid.
Nagyon optimista vagy. Szerintem előbb fejlesztik ki azt a szexrobotot, aki furulyázás után még egy kávét is főz, mint az "antihipergám pirulát".

2020.01.01. 22:59:42

@MsIreneAdler:

Hmmm....hát ezen a pókerasztalos dolgon még nem gondolkodtam el.
Majd még filózom rajta, de találó.

Én nem mondom, hogy mi a jó "megoldás" - vagy mi lehet - illetve hogyan alakul ez, nem az én életemben lesz, az biztos.
Optimista meg nem vagyok, csak próbáltam valamit összeszedegetni, ami persze lehet hülyeség.
Viszont nekem elég lesz majd az az orális szexre alkalmas szexrobot, kávéfőzés funkció nélkül is.
Meg talán így utólag azt hiszem, hogy egyszerűbb - vagy a legegyszerűbb - megoldás lenne. Már a férfiak számára.

vanderkaay 2020.01.02. 17:43:53

@MsIreneAdler: Részemről őszintén szólva a világon semmi sajnálatot nem érzek. Ezek elvileg felnőtt döntések volnának, amihez a lehetőségeik csúcsán még általában valami öntudatos szöveg is járul arról, hogy senki ne szóljon bele abba, hogy ők mit, mikor, kivel, hogyan és a többi, mert az az ő dolguk. A felnőtt döntéseknek viszont felnőtt következményei vannak, amiket pedig jó volna ugyanolyan felnőtt módra kezelni. Ha ez a következmény az, hogy 35 évesen nemhogy top paliknak nem fog kelleni, de még azoknak a bétáknak se akik 10 évvel korábban még a kezüket-lábukat törték volna utána, akkor azt. De szerintem egy kezemen meg tudnám számolni azokat az eseteket, amikor bármiféle önkritikát hallottam volna bárkitől. A férfiak félnek az erős nőktől (semmi szükségük egy agresszív, erőszakos nőre), meg félnek a saját érzelmeiktől (bőven megfelel nekik a kötetlen kúrogatás és majd bolondok lennének lekötni magukat vagy éppen otthagyni a feleségüket), meg fontosabbak nekik a külsőségek (nem úgy mint nekik, akik fiatalabb korukban az egyik Béta Csabiról ültek át a másikra, ja nem) és így tovább. Ezt az egészet az esetek nagy többségében saját maguknak keresték, nehogy már még sajnálni is kelljen őket.

MsIreneAdler 2020.01.02. 20:11:45

@icipicicsipa: ne legyél már ilyen kisigényű. Igenis megérdemled a presszó kávét, amit a ribanc masina csinál neked orál után :D

@vanderkaay: a sajnálkozás abszolút opcionális :)
Két dologra reagálnék abból, amit írtál. Az egyik az a bizonyos "erős nő". Az a baj, hogy sokan azt hiszik attól erős egy nő, hogy már férfi. Egy férfinek pedig alap esetben nem kell férfi. Úgy gondolom a férfiak többsége szereti, ha a nő, aki mellettük van életképes, de hazaérve a saját otthonukba már szerintem nem szeretnének faszt méricskélni a párjukkal.
A másik meg ez, a félelem az érzelmektől. Őszintén szólva, ilyet még én sosem láttam. Olyat igen, hogy ezt dobták be kamu dumának szakításkor, vagy ghostingolás után ezzel magyarázgatták egymásnak a lányok, miért is tünt el a fickó. De ha egy ember szeret egy másikat, pont, hogy nem világgá akar szaladni tőle, hanem vele lenni. Ha ez nem így van, akkor áll fenn a "nem kellesz eléggé" tipikus esete.

2020.01.03. 21:18:57

@MsIreneAdler:
" ribanc masina"
Jó! :)

De nem "kisigényű" vagyok, hanem egyrészt nem telhetetlen, illetve akció után pedig álmos. :)
Ha meg nagyon akarja azt a presszót a gép, majd ha felébredtem, utána hozhatja.
3 cukorral és tejjel.

vanderkaay 2020.05.08. 15:55:16

@MsIreneAdler: Eszembe jutott ez a thread ma, mivel a mi cégünknél is erősen húzzák a járvány óta a nadrágszíjat megfelé, és ennek bizony személyi következményei is vannak. Az elmúlt másfél-két hónapban jópár a fentiekben körülírt kolléganőtől vált meg a cég, akiknek a prosperitás idején ki tudták termelni a fizetését, most viszont minden jel szerint nincsen keret a multis életérzés karrierek finanszírozására, lévén hogy előbb azokat kell ki fizetni akik a cég tényleges bevételét termelik. Ők most próbálnak új állást találni, és a különböző közösségi felületeken vernyákolnak, hogy a hatalmas szakértelmükre jelenleg sehol sincs igény. Nem gondoltam volna, hogy amiket itt bő negyedéve leírtam, azok ilyen rövid távon kézzelfogható valósággá válnak

MsIreneAdler 2020.05.09. 16:48:31

@vanderkaay: na igen, a home officeban nem domborodnak ki (szó szerint, hihi) azok a tulajdonságaik, amik miatt felvették ezeket az embereket. Sokan megszenvedik ezt az időszakot, én őket kevésbé sajnálom. Ha újra visszaáll a régi rend, majd úgyis megint szükség lesz rájuk, titkárnők, fénymásolók, ilyesmi...
Erről jut eszembe, hogy egyszer én is ráfáztam egy állásinterjún, ugyanis azt hittem az asszisztens nem egyenlő a titkárnővel. Azt hittem az előbbi szakmailag kell, hogy támogassa a főnökét, míg az utóbbi a kávét főzi. Na most ott mindent is akartak: szakmai tapasztalatot, önálló döntéseket, de azért néha ugorjak is ki ebédet venni meg a tisztítóba az öltönyéért, meg menjen vele üzleti útra... Néztem, mint rozi a moziban. Aztán meg ő, mikor mondtam, hogy ezt így kösz nem. Utána még hívogattak, hogy hátha :) . Amúgy semmi gondom a kávéfőzéssel, évekig felszolgáltam hobbiból, többek között inkább az a sok egyéb feladat nyugtalanított, ami menet közben derült volna ki :)
süti beállítások módosítása