Kedvelt témánk lett az utóbbi időben a híres szifiliszesek élete és úgy tűnik, ti is szívlelitek az ilyesmit. Nietzsche kapcsán viszont elindultunk azon az úton, amikor már azon életutaknak is kicsit jobban utánanézünk, amiknél csak állítják, hogy szifilisztől szenvedett az illető, de konkrét bizonyíték a teória felállításakor még nem létezett. Az ilyen hírek megállíthatatlanul terjednek tovább, függetlenül azok tudományos alátámasztottságára. Természetesen most ezeket szem előtt tartva, de VIII. Henrik életének és halálának járunk utána.

Arról a Henrikról beszélünk, akit sokan csak királynő gyilkosságaiért ismernek, pedig többek között az anglikán egyház megalakulását is hozzá köthetjük. Alig egy évvel született a Tudor ház legújabb sarjaként a Nagy felfedezések és néhánnyal a szifilisz első európai járványa előtt, 1491 nyarán. Az említett királynők és vallások váltakozása összefügg: politikában a hatalmi egyensúlyra törekedett, így első feleségéül 1534-ben Aragóniai Katalint választotta. A királynő a mai spanyol föld híresen katolikus vidékéről származott, e vallást azonban e kor számos okból igencsak megvetette. Ne feledjük, még két évtizedes se volt ekkor Luther reformációja, de már ekkor is több fele okozott fejfájást a politikai elitnek.

Hogy Angliában is teret nyerhessenek az „új” tanok, Katalin eltávolítása vallási okokból is szükségszerűvé vált sokak szemében, hiszen Henrik áttérése diplomáciai botrányt okozott volna Aragóniával. Mint tudjuk, ezt a problémát végül következő hitvese, Boleyn Anna segített kiküszöbölni, akinek lefejezését követően még további négy másik feleséget választott magának Henrik király.

Ennyi partner után tulajdonképpen joggal feltételezhetnénk, hogy a XVI. század legnagyobb fertőzéshulláma valamelyik partneren át Henrikhez is el kellett jusson. A király mindössze 56 évesen halt meg, 1547. január 28-án, a kiváltó ok pedig igen heves viták bontakoztak ki: köszvény, skorbut vagy szifilisz okozta vajon? Esetleg valamilyen öröklött betegség, mint például a McLeod-szindróma? Történelmi személyek esetében igen gyakori hiba, hogy a halál okát nem orvosok, hanem történészek vagy épp antropológusok próbálják megállapítani. VIII. Henriket ez utóbbi csoport tartotta McLeod-szindrómásnak, hivatkozva dührohamaira és még valamire, ami miatt ez az ötlet talán mégsem elvetendő.

VIII. Henriknek ugyanis már első feleségétől sem származott gyermeke, csak egy. Hétből csak egyetlen csecsemő maradt életben, ő viszont így is világraszóló hírnévre tett szert uralkodása során: úgy hívták, Véres vagy Véreskezű Mária. De mi okozhatta a gyakori csecsemőhalált? Lehetett persze a szifilisz, hiszen azt a terhes kismamák is átadják kisdedüknek. Ez alapján Henrik és/vagy Katalin már az előtt fertőzött kellett legyen, hogy ők ketten gyermeket nemzettek – ez persze nem egyenlő azzal, hogy már a házasságuk idején is feltétlenül magukban hordozták a betegséget.

Viszont, ha ez így volt, akkor miért nincs semmilyen feljegyzés arról, hogy Henriket ilyesmivel kezelték volna? Az őt körülvevő orvosok nagyon is tisztában voltak a járvány veszélyeivel, erre pedig a korban egy hat hetes higanykúra volt a felírt kezelés. Ha bármi történt volna, arról egyértelmű feljegyzések kellett volna, hogy készüljenek, így ezek vagy elvesztek az idők során, vagy nem is léteztek soha.

A megoldás tehát valószínűleg közelebb van a test szinte minden részén működésbeli változásokat okozó McLeod-szindrómához, mint a szifiliszhez, ugyanis a genetikai betegséget, bár kimutatni szintúgy nem lehet, annak létezését csak 1961-ben fedezték fel. Gyermeknemzés esetén – genetikai betegség lévén – erősen csökken az újszülöttek túlélési esélye, ennélfogva pedig lehet, hogy nem is annyira Katalinon, mint VIII. Henriken múlt az öröklés kérdése.

Miért terjedt el mégis az a népszerű hit, hogy VIII. Henrik szifiliszes volt? Nos, mert az emberek a HIV óta különösen, de talán mindig is szerették a nemi betegségek terjedését összekötni a promiszkuitással. Az igazság az, hogy STD-t elkaphat a legnemesebb és legtisztább életű ember is, Henrik viszont életvitele és a fertőzés különösen nagy elterjedtsége mellett sem kapta el – mi bizonyíthatná jobban, hogy egy nemi betegséget ugyanannyi esélyünk van elkapni, mint elkerülni?

Szerencsére a modern orvostudománynak köszönhetően már van lehetőséged önmagad és partnered megnyugtatására is, elég egy teljes körű STD tesztet végeztetned.