A kérdést ma még nem könnyű értelmezni, de közeljövőbeni megválaszolása elkerülhetetlen. Teltházas könyvbemutatón jártunk.
– Valószínűleg azért kíséri ekkora érdeklődés a kötet megjelenését, mert egyszerre szólunk benne a tudomány és a hit emberéhez. Úgy tűnik, megtaláltuk azt a nyelvet, amelyet mindkét közösség magáénak érez. Az volt a célunk, hogy a Biblia segítségével hasznos támpontokat adjunk a mai kor kihívásaival való szembenézéshez – fogalmazott a szeptember 20-án tartott rendezvény előtti párbeszédünk során Tomka János, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, a Mit hagyunk magunk után? című könyv egyik szerzője. Miközben beszélgettünk, sorra áradtak mellettünk a nagyterembe az érdekelődők, akiket szemmel láthatóan vonzott a téma, vagy a szerzők személye, esetleg a kettő együtt.
A társszerző, Bőgel György menedzsmentprofesszor a Közép-európai Egyetemen, s kettejüknek ez a harmadik közös kötete a témában. A könyvbemutató során kiderült: precízen négyévente jelentek meg az eddigi kiadványok A Biblia és a menedzsment című sorozatban. A mostani 10 fejezet olyan témákat taglal a Szentírás tükrében, mint a mesterséges intelligencia, meggyőzés és manipuláció, etikus programozás, egyenlőtlenségek, sokszínűség és kreativitás. A közcímekből is érdemes idézni: Érvelés és átverés az interneten, Machina moralis, Egy éhínség túlélése, Harc a kiszipolyozás ellen, Felkészülés a túlélésre, Falaink lebontása...
A program részeként Nemes Ferenc, a vezetéstudomány professzora, az MTA doktora mondott sajátos laudációt. Olyannyira belelkesedett beszéde közben, hogy a hallgatóság úgy érezhette, akár egy egész könyvet meg tudna írni a briliáns elme arról, hogy miért kell ennek a könyvnek minél több ember kezébe kerülnie. – Nehogy a múlt túszul ejtse a jövőt – hogy csak egyetlen intést idézzünk a buzdító mondatok sorából.
A kiadvány egyik forró témája a mesterséges intelligencia kérdésköre, amely rögtön az első fejezetben előkerül. Nem könnyű kitalálni, mit szól erről a területről a Biblia, de a válasz felkutatását meghagyjuk a leendő könyvtulajdonosoknak. - Vajon azonos értékű lehet-e valaha a robot-ember az ember-emberrel - tette fel a ma még nem túl időszerű, de a jövőt illetően mégiscsak helytállónak tűnő kérdést Szebik Imre evangélikus püspök. Hozzászólásában azt fontolgatta, ki és miként fogja meghatározni, milyen erkölcsiséggel programozzuk majd a jövő robotjait.
– A veszély ott kezdődik, amikor már a robot sem tudja, hogy ő robot, vagy ember – fűzte tovább a gondolatfonalat Reményi Csaba, az Oracle Hungary cégvezetője. A könyvben optimista és pesszimista vonatkozó forgatókönyvek vázlatai is helyet kapnak, de abban biztosak a szerzők, hogy "a mesterséges intelligencia fejlődése még sok meglepetést okozhat mindannyiunknak".
Bőgel György, a CEU professzora nem elsősorban a kötet tartalmáról beszélt, hanem azokról, akik bábáskodtak a megszületésénél. – Ha nincs közönség, nincs ez a könyv – utalt rá, hogy az első kötet egy előadássorozat alapján, az ott tapasztalt nagy érdeklődés nyomán született, az újabb kötetek pedig az újabb olvasói igényekre adott válaszok. Ő a kedvenc fejezetét is megnevezte, amelynek címe így hangzik: Nők a családban és a gazdaságban.
Ajánlott olvasmány a Mit hagyunk magunk után, éspedig a jelenben, nehogy a múltunk fogságába essen a jövőnk...
Gégény István
